Hetek - VIII. évfolyam, 34. szám, 2004. augusztus 19

A várttal ellentétben a vakációs időszakban is meglehetősen heves mozgolódás volt észlelhető a hazai belpolitikában. Kinek győzelem, kinek kudarc, helycserék, lemondások és lemondatások. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az idei nyár lényegesebb eseményeiről.

Kuncze, Medgyessy, Kovács. Arccal egy jobb jövő felé Fotó: Vörös Szilárd

„Állítom, hogy megnyerjük az emberek többségének bizalmát”
- fogalmazott a június 13-ai európai parlamenti választással kapcsolatban a Heteknek adott interjúban Schmitt Pál. „Ha mi nyerünk, nyugalom lesz az országban, ha a Fidesz szerepel jobban, egyfajta szellemi polgárháborúra számíthatunk, annyira erős bennük a hatalomvágy” - mondta az eredmény lehetséges következményeiről lapunknak Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke.
A végeredményt tudjuk. Az MSZP 1994 óta most először vesztette el a listás választást, mégpedig úgy, hogy a Fidesz a szavazatok 47,4, az MSZP 34,1 százalékát szerezte meg. A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a jobboldal megnyerte a választást Budapesten, igaz, a részvételi arány európai viszonylatban is tragikusnak nevezhető.
A választások után „családias” hangulat uralkodott el az országon. A Fidesz - igaz, már a kampányidőszakban is - szorgalmazta egy olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely azt kutatná, hogy milyen összefüggés van a Matávnak juttatott 3,2 milliárd forintos beruházási adókedvezmény és a telekommunikációs vállalat által Medgyessy Péter fia lobbicégének adott százmilliós megbízás között. A nagyobbik ellenzéki párt szerint több nagyvállalat is azért kötött szerződést a miniszterelnök fiával, hogy „ápolja” kormányzati kapcsolatait. Az érintett cégben Medgyessy Gergely mellett egyébként a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós forrásokat kezelő politikai államtitkárának, Baráth Etelének a fiát, Baráth Gergelyt is jegyzik. Azóta két másik Medgyessy-csemete is a figyelem középpontjába került. Anita, aki a köztévébe szállít műsorokat, és Ildikó, aki a Hungaroring füvét kaszálja cégével nem kis összegért.
Mindeközben, tízhónapos hallgatás után Kulcsár Attila, a K&H Equities többmilliárdos sikkasztással gyanúsított volt brókere vallomást tett a Fővárosi Főügyészségen, ahol beismerte a terhére rótt bűncselekményeket, és bűntársakat is megnevezett, a vallomás részletei azonban a falakon belül rekedtek.
Az ügyészségi nyomozóhivatal ezt követően is sűrű nyarat bonyolított, például annak kapcsán, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalaitól több vadászati társaság vadászati naplóját és egyéb dokumentumait magához kérette. Az adatvédelmi ombudsman szerint az államtitkár törvényt sértett, illetve sérült a személyes adatok védelmének joga is. Keller azonban vitatta Péterfalvi megnyilatkozását és javasolta a részletesebb tájékozódást a birtokában lévő papírok vonatkozásában.
Hogy jó hír is legyen, június közepén megnyugtatóan rendeződött a gyógyszerárháború: a kormány és a gyógyszergyártók megállapodtak, hogy az idén nem emelkedik a gyógyszerek ára. Ritka pillanat, amikor mindenki jól jár egy vitában, de úgy tűnt, itt ez mégis sikerült, ugyanis a fogyasztók a támogatott gyógyszereket egész évben a június 30-ai árakon vásárolhatják, a termelőket biztosította a kormány, hogy nem alkalmazza az árbefagyasztást, a kabinet pedig többmilliárdos pluszbevételre tesz szert.
Június végén katonai tiszteletadással temették el Nagy Richárd hadnagyot, aki Irakban vesztette életét egy bombamerénylet során az al-hillahi tábor közelében. A merénylet körülményeit öttagú vizsgálóbizottság tárta fel, melynek megállapítása szerint a magyar kontingenst nem terheli felelősség az esetért, illetve abban a helyzetben a támadás elhárítása lehetetlen volt. Ennek kapcsán ismét fellángoltak az indulatok a magyar misszió kintmaradását illetően, és a közvéleménykutatások szerint a lakosság túlnyomó többsége elutasítja a további szerepvállalást.
„Több mint jelképes” - mondta George W. Bush amerikai elnök Magyarország iraki részvételéről a Fehér Házban, a Medgyessy Péter miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. Abban mindkét politikus egyetértett, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erősek. Medgyessy Péter megerősítette, hogy a magyar katonák az év végéig biztosan Irakban maradnak.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) sikerült összegyűjtenie kétszázezer aláírást azért, hogy a köztársasági elnök ügydöntő népszavazást írjon ki a kettős állampolgárság kérdésében. A javaslat máig komolyan megosztja a pártokat, illetve a határon túli magyarok képviselőit is.
Július elejére elkészült a heveny belharcoktól terhelt szocialisták újabb programtervezete, vagy inkább vitairata: Az új magyar szociáldemokrácia címmel. Hiller István a korábbi MSZP-programoknál fogyaszthatóbb pártprogramot kívánt letenni az asztalra. A célt annyiban sikerült elérni, hogy az rövidebbre és „publicisztikaibbra” sikeredett, mint a korábbiak, és nagyjából összefoglalta és modernebb nyelvezetbe öntötte az MSZP korábbi téziseit. Újdonságot annyiban tartalmaz, hogy a párt államfelfogását deklaráltan - az egyaránt elutasított - neoliberális és konzervatív felfogások közé teszi.
A megújulási kísérlet a kormányt is elérte, amely először a kormányzati kommunikációt alakította át. Az új struktúra vezetői mindent egy lapra tettek fel, és ez a lap Medgyessy Péter. A kormányzati kommunikáció átalakításának külön érdekessége, hogy bizonyos szempontból éppen a sportminisztert hozza „tudathasadásos” helyzetbe, hiszen jobbára az ő emberein múlik majd, hogy sikerül-e a nagy elhatározás, és akin segíteni próbálnak, nem érdekelt Gyurcsány tündöklésében.
Nagy felháborodás kísérte jobboldalról a szakmai és nem politikai okokra hivatkozva végrehajtott titkosszolgálati vezetőcseréket is. Medgyessy Péter miniszterelnök július 16-ai hatállyal menesztette Czukor Józsefet, az Információs Hivatal (IH) főigazgatóját, utódjául a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatóját, Zsohár Istvánt javasolta.
„A polgári titkosszolgálatokat érintő személyi változások indoka a megváltozott nemzetközi környezetből fakadó új biztonsági kihívásokra való felkészülés, valamint az európai uniós tagságunkból következő hazai és nemzetközi együttműködés erősítése” - kommentálta az eseményt Gál J. Zoltán kormányszóvivő hivatalos kommünikéjében. Ellenzéki politikusok nemes egyszerűséggel pártharcot emlegetnek a vezetőcserék hátterében.
Közben Gyurcsány Ferenc sportminiszter felajánlotta lemondását, ám Medgyessy az olimpia végéig posztján hagyta. Gyurcsány kvalitásairól mindenesetre árulkodó jel lehet, hogy sikerült maga mellé állítania több sportszövetség vezetőjét is, akik Gyurcsány Ferenc mellett kiálló levelet írtak alá, majd egyikük személyesen vitte be azt a kormányfőnek. Az aláírók a jelenlegi sportminiszter nevéhez köthető, már elindult pozitív folyamatokat féltik, és megfontolt, bölcs döntésre kérik a miniszterelnököt.
A szintén a lemondás gondolatával foglalkozó Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel a reformok kapcsán ült asztalhoz a miniszterelnök.
Az átalakítások első „áldozata” Gál J. Zoltán kormányszóvivő, akinek távozását a csatlakozásból adódó feladatokkal indokolta főnöke, kiemelve, hogy reaktív helyett proaktív kommunikációra van szükség. Medgyessy és Kovács csaknem három órán keresztül folytatott egyeztetést több vezető szocialista politikussal a kabinet jövőjéről. A miniszterelnök kitért a személyi kérdésekre is és kijelentette, hogy Hiller István kulturális miniszternek eszébe sem jutott a távozás, és ez benne sem merült fel. Viszont Salgó Lászlóé igen, így a kormányfő be is jelentette, hogy Gergényi Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője lesz Salgó utódja az országos rendőrkapitány posztján. Ami a Kovács László körüli találgatásokat illeti, ezt az akadályt történetesen sikeresen vette a kormány. A külügyminisztert jelölte a hazánkat megillető EU-biztosi posztra. Ez azt jelenti, hogy a szocialista pártelnök öt évre „kiszáll” a magyar belpolitikából. A politikus azzal indokolta a jelölés elfogadását, hogy 1998-ban már visszautasított egy jelentős uniós tisztséget - az Európai Tanács főtitkári posztját -, és úgy gondolja: többször már nem lesz ilyen lehetősége. „Ha Kovács László lesz az Európai Bizottság magyar biztosa, akkor szinte lehetetlen lesz az együttműködés közte és a majdani magyar kormány, illetve a többpárti európai parlamenti magyar delegátus között” - bírált Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki tehát 2006 után Fidesz vezette új kormányra számít.
A nyár vége felé - talán a melegnek köszönhetően - egyre inkább a politikusok magánszférát is érintő stiklijei kerültek előtérbe a pártokon belüli csatározások helyett. Innentől kezdve Wekler és Demszky voltak a közélet főszereplői. Wekler Ferenc, a parlament szabaddemokrata alelnöke majdnem háromszázmilliós vissza nem térítendő állami kölcsönhöz juttatta magát, hogy szőlészeti vállalkozását felvirágoztassa, majd ennek jegyében a törvényes utat megkerülve a szekszárdi borvidékhez csatoltatta a területet, melyben érdekelt. Az MDF és az Ifjúsági Demokrata Fórum szerint Wekler Ferenc „erkölcsileg méltatlanná vált arra, hogy hazánk egyik legmagasabb közjogi méltóságát betöltse”. Az alelnök által elnyert állami támogatás ugyanis szerintük felveti annak gyanúját, hogy a politikus gazdasági előnyszerzésre használta fel hatalmát. Az SZDSZ eleinte Weklerre hárította a felelősséget, ám egy hirtelen képváltással feloldozták „bűnei” alól, és figyelmeztették, hogy legközelebb körültekintőbben járjon el. Demszky Gábor főpolgármestert a bulvársajtó cincálja nyár eleje óta. A több anyagi természetű vádpontban is elmarasztalt politikus a szolgálati sofőrös nyaralás és a Közterületfenntartó Rt.-től olcsóbban bérelt terepjáró vonatkozásában elismerte, hogy azok „dzsentris allűrök” voltak, és ezért megkövette szavazóit. Horvátországi ingatlanjainak hírét azonban messze meghaladta a híradások nyomán bámulatosan megnövekedett kereslet a hasonló kaliberű „villák” után.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a legfőbb ügyészhez fordult a kakaóbiztos számítógépek ügyében. Szerinte ugyanis az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a tavaly decemberben kiírt pályázati eljárásban gondatlanul bánt a közpénzekkel. Bírálta a tárcát, amely szerinte a piaci ár több mint duplájáért, egymillió forintért szerezte be az óvodáknak a számítógépeket. Kifogásolta azt is, hogy a tárca „kakaóbiztos” billentyűzeteket vásárolt 100 ezer forintért, holott szerinte a 3500 forintos klaviatúra is megfelelő lett volna.

A nagy melegben a vallási témák talán még hatásosabbak tudnak lenni, úgyhogy a Vatikán női egyenjogúságról és feminizmusról közzétett nyilatkozata jó alapot biztosított az SZDSZ és a Semjén Zsolt vezette KDNP hajbakapásához. A fideszes politikus „bizonyos SZDSZ-es körök bizonytalan nemi identitásáról” és Szodomáról tett említést a szabaddemokraták vonatkozásában, míg utóbbiak „mélyen antidemokratikus, több száz évvel ezelőtti kort idéző nézetekről” beszéltek.
Üdítően hatott a sok ködösítésben egy világosabbnak tűnő ködfoszlány, miszerint akár Kulcsár Attila, a sikkasztással gyanúsított bróker is lehet a felbujtója Szász Károly - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egykori elnöke - tavaly június 16-án hajnalban elkövetett botrányos megverésének, ugyanis ismerte azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ott volt a támadás helyszínén. Tóth Gábor, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese bejelentette: minden kétséget kizáróan a nagykanizsai férfi vérét találták meg azon a kerékpáron, melyet Szász Károly megverése után találtak a helyszínen. A férfi azzal védekezik, hogy egy kerékpárboltban megfoghatta a bűncselekmény helyszínén talált biciklit.

A Gallup napokban nyilvánosságot látott felmérései mindenképpen mély önmarcangolásra kell hogy késztessék a kormányt, hiszen az eredmények szerint a választókorú lakosság 64 százaléka úgy látja, rossz irányba mennek a dolgok az országban. Továbbá az MSZP öt éve nem volt olyan alacsony támogatottsági szinten, mint most: csak minden ötödik ember szavazna a szocialistákra. Az MSZP biztos szavazóinak aránya két év alatt a felére esett vissza, és a legutóbbi felmérés alapján 60 százalékra nőtt azok aránya is, akik szerint a kormány rosszul vagy nagyon rosszul teljesíti feladatát. A lakosság több mint fele, 54 százalék gondolja úgy, hogy Medgyessy Péter inkább rosszul végzi a munkáját.