Debera Szilvia
Strandszezon baktériumok kíséretében

A nyár várva várt beköszöntével sokan veszik célba hétvégenként a lakóhelyükhöz legközelebb eső strandot, tavat, esetleg folyót. 
A nagy csobbanás előtt azonban érdemes tájékozódni a kiszemelt víz minőségéről, mert a birtokunkban lévő információ sok kellemetlenségtől óvhat meg bennünket, de akár az életünket is megmentheti. 

Tavalyi Balaton-átúszás. Idén a vízminősítés kiváló Fotó: MTI

Bár a Balaton és a Velencei-tó az idén eddig kiváló minősítést kapott, ez a bizonyítvány sajnos nem vonatkozik automatikusan minden, fürdőzésre alkalmasnak tűnő vízre. A közhiedelemmel ellentétben nem a vérhas és a szalmonella kórokozója jelenti a legfőbb veszélyt a fürdőzőkre, hanem a madarak, elsősorban a sirályok és hattyúk által, pontosabban azok ürülékével terjesztett campilobakter nevű baktérium. További kockázati tényezőt a beteg emberekből származó fertőző anyag vízbe kerülése jelenti. Bár ily módon nemcsak a gyomor-bélrendszer kerülhet kellemetlen helyzetbe, hanem akár légúti, illetve komoly bőrbetegségek is keletkezhetnek - tájékoztatta lapunkat az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Főosztályának vezetője, dr. Kádár Mihály. A kórokozók leginkább a víz lenyelésével juthatnak a szervezetbe, bár igen nagy mennyiségű fertőző anyag; valamint gyenge immunrendszer kell ahhoz, hogy valakinél megbetegedést okozzon. 
Egy másik, nemcsak esztétikailag, hanem egészségügyileg is kifogásolható jelenség az algásodás. Az algák jelenlétére az általuk kibocsátott alfa klorofill nevű anyag mennyiségéből lehet következtetni, illetve abból az allergiából, amit érzékeny egyéneken okozhat. Ha ezek után valaki mégis úgy dönt, hogy csobban egyet valamelyik közeli tóban, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján tájékozódhat a magyarországi fürdőzésre alkalmas helyek vízminőségéről. Egyébként szakemberek szerint a tavalyihoz képest szembetűnő javulás tapasztalható a Balatonban. Ez főként a sok esőnek és a mérsékelten meleg nyárnak köszönhető. A vízminőséget a főszezonban kéthetente ellenőrzik, és közzéteszik az említett honlapon. 
„A nagy folyók közül a Duna - a ráckevei Dunaág alsó szakaszát kivéve - bakteriológiai szennyezettsége miatt fürdésre nem ajánlható. A Tiszának vannak bakteriológiai szempontból tiszta szakaszai (pl. a felső szakasz, továbbá a Kisköre-Szolnok közötti szakasz), de erősen szennyezettek is (Szolnok alatt, Szegeden). A kisebb folyók közül egyes duzzasztott szakaszok vagy holtágak jönnek szóba. 
A folyók bakteriológiai szennyezettségét elsősorban a szennyvíztisztítás megoldatlansága okozza. Budapesten a szennyvizek alig 20 százalékát tisztítják, Szolnokon, Szegeden, Dunaújvárosban nincs szennyvíztisztítás” - tudjuk meg az ÁNTSZ-től. (Nincs pénz ugyanis a tisztítókra. 2016-ra előírás, hogy minden 2000 lakost meghaladó településen működnie kell ilyen berendezésnek. Ez az államnak több ezer milliárd forint beruházást fog majd jelenteni.)
A tisztább tavakban - mint pl. a Balaton esetében - a vízhasználók (fürdőzők, vízi sportokat űzők) okoznak helyi szennyezést. 
Aki viszont a medencés strandokat választja a hűsölésre, sajnos annak sem szolgálhatunk teljes bátorítással a víz tisztaságát illetően. Csúcsszezonban ugyanis itt is maguk a fürdőzők szennyezik a vizet, ráadásul ronthat a helyzeten az a tény is, hogy a közfürdőknek csak kb. egyharmada rendelkezik víztisztító berendezéssel.