Hetek-összeállítás
Iráni atombomba orosz segítséggel?

Izrael fontolóra vette, hogy megelőző támadást intéz Irán atomerőművei ellen, amennyiben Oroszország tovább folytatja az ázsiai ország ellátását az uránium dúsításához szükséges fűtőelemekkel. Az izraeli tervek napvilágra kerülésével egy időben az Egyesült Államok is egyre határozottabban fogalmazza meg kételyeit Irán nukleáris ambícióival kapcsolatban.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Hasszán Rohani. Atombiztos cáfolatok Fotó: Reuters

Az izraeli védelmi minisztériumtól kiszivárogtatott hírek szerint Izrael komolyan fontolóra vette, hogy légi csapást mér Irán atomreaktoraira, amennyiben a jelenleg oroszországi kikötőkben várakozó fűtőelem-szállítmányok megérkeznek az Irán déli részén fekvő Bushehrben orosz segítséggel épülő atomreaktorba. Bár az Oroszországgal kötött megállapodás értelmében a - fűtőelemek felhasználásából származó - plutóniumot tartalmazó radioaktív hulladékot visszaszállítanák az északi országba, Izrael attól tart, hogy amennyiben a bushehri reaktor beindul, az ott termelődő hulladékból még az elszállítás előtt akár évi negyed tonna olyan anyag nyerhető, amely atombomba gyártása során felhasználható. Izrael ezért „semmi esetre sem engedheti meg, hogy iráni reaktorok - legfőképpen az orosz segítséggel felépülő bushehri blokk - elérjék a kritikus készültségi szintet”. 
Ariel Saron izraeli miniszterelnök szerint „Irán jelenti jelenleg a legnagyobb fenyegetést Izrael létezésére”, hozzátéve, hogy országa emiatt nem fogja megengedni, hogy Irán nukleáris fegyverekkel szerelkezzen fel. Saron azt követően tette fenti kijelentését, hogy kézhez kapta azt a négy vezető izraeli védelmi szakértő által jegyzett titkos jelentést, mely szerint „…meg kellene támadni a nukleáris fegyvereket gyártó országokat annak érdekében, hogy azokat eltántorítsák ebbéli szándékuktól”. A jelentés Iránt „öngyilkos nemzetnek” minősítette, és javaslatot tett az ország elitjének, többek között vezető atomtudósainak „célzott likvidálására”.
Izrael szándékának komolyságát bizonyítja, hogy hadgyakorlatokkal készül az F-15I hosszú hatótávolságú vadászgépekkel és földi kommandósok bevonásával végrehajtandó légicsapásra. Ugyanakkor Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy egy ilyen támadás véres reakciókat válthat ki Irán részéről, amely akár dél-libanoni telepítésű rakétákkal támadhatja majd Észak-Izraelt, vagy terrorista akciókat intézhet külföldi zsidó és izraeli célpontok ellen.
Az Egyesült Államok is egyre nagyobb aggodalommal figyeli Irán azon szándékát, hogy atombombát állítson elő, annál is inkább, mert egyes információk szerint Irán nagy sebességű kapcsolókat és egyéb, atombomba előállításához szükséges berendezéseket szerzett be. Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozott fellépését sürgeti a közel-keleti országgal szemben, annál is inkább, mert az Iránnal szemben hagyományosan enyhébb fellépést képviselő Anglia, Franciaország és Németország diplomáciai próbálkozásai kudarcot vallani látszanak, miután Haszan Rohani vezető atomenergetikai szakértő a múlt hónapban bejelentette, hogy országa felülbírálhatja korábbi kötelezettségvállalását.
Irán azt követően fenyegetőzött kötelezettségvállalásának felbontásával, hogy az Atomügynökség egy áprilisi jelentésében kifogásolta Iránnak az ellenőrökkel szemben tanúsított magatartását. Az ügynökség jelentését követően a három európai ország egy ENSZ-határozat elfogadását sürgette, mely felszólítaná a közel-keleti országot, hogy tegye átláthatóbbá atomenergetikai programját. Mohamed Katami iráni elnök azonban ezt országa belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, és keményen tagadta az Egyesült Államok által megfogalmazott vádakat, miszerint Irán az atomprogram égisze alatt atomfegyverek előállítására készül. Kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek el kell ismernie Iránt mint az atomklub egy tagját, és amennyiben az Atomügynökség Iránt elítélő határozatot hoz, nem fogja magát tartani az urániumdúsítás felfüggesztésére korábban tett nyilatkozatához.
Irán korábban aláírta az atomsorompó egyezményt, és kötelezte magát arra, hogy felfüggeszti az erőműveiben végzett urániumdúsítást, és beengedi az országba az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének ellenőreit, az egyezmény ugyanakkor lehetővé teszi Irán számára, hogy nukleáris anyagokat állítson elő mindaddig, amíg azokat „békés célokra” használja. Mohamed ElBaradei, az Atomügynökség elnökének legutóbbi nyilatkozata szerint Irán javított magatartásán, és jelenleg nem jelent nukleáris veszélyt, mivel Teherán nyilatkozata szerint a most épülő atomreaktorban előállított energiára és egyéb nukleáris anyagokra „lakossági célú energiatermelés és gyógyászati kutatások” miatt van szüksége az országnak, a kockázatot jelentő hulladék pedig visszakerül Oroszországba. Amerikai vélemény szerint azonban ez az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert Irán rendelkezik annyi szénhidrogénkészlettel, hogy nem lehet szüksége további atomenergiára polgári célú energiaszükségleteinek kielégítésére. A szakértők szerint Irán képes arra, hogy nukleáris fegyverek előállítására alkalmas infrastruktúrát hozzon létre. Az ENSZ ellenőröknek azt állítja, hogy az anyagokra békés célokhoz van szüksége, aztán ha az ellenőröket „kidobta”, könnyedén összeállítja a nukleáris arzenálját, mint ahogyan azt Észak-Korea is tette.