A politikai csatározások háttérbe szorítását, a törvények átláthatóságát, az ország belső egységének megteremtését, a gazdaságot ösztönző adópolitikát szorgalmaz a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) legfrissebb jelentésében.
A dokumentum az ország jelenleg legsürgetőbb problémáira hívja fel a figyelmet és ajánl megoldásokat. A HEBC szervezet tagsága 45 európai vállalat felsővezetőiből áll, olyan cégeket képviselnek, mint például a Nestlé, OMV, Mol, Philips, Shell vagy a Siemens. Hazánk uniós csatlakozásáig egyfajta kapocs szerepet töltöttek be a magyar kormány és az EU között. Úgy látják, Magyarország a földrajzi helyzete és az életszínvonal, az oktatás és az infrastruktúra színvonala révén híd lehet a ma és a holnap Európája között (Romániával és Horvátországgal együtt), egyben tudás- és logisztikai központtá válhat, amely kiszolgálhatja Közép- és Dél-Európát. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy hazánk nem egyedüliként száll versenybe e posztért, ezért a következő 18 hónap meghatározó lehet. Ezért több ponton is változtatásra tesznek javaslatot a kormány számára. Szorgalmazzák a politikai csatározások háttérbe szorítását az ország makrogazdasági és politikai stabilitása érdekében. Szükséges lenne továbbá egy olyan 5-10 éves időtávú versenyképességi program kialakítása, amely kiszámíthatóvá teszi a magyarországi gazdasági környezetet mind a külföldi, mind a belföldi befektetők számára. Úgy látják, az áfa és a bérterhek jelentős
versenyképességi hátrányt jelentenek. „Az adó - egy egészséges gazdaságban - a központi források biztosítása mellett a társadalmi újraelosztás, a szabályozás, a gazdaság élénkítésének eszköze. Tehát eszköz és nem cél. Éppen ezért az adót nem a költségvetési hiány pótlásának, hanem gazdaságélénkítő eszköznek kellene tekinteni.