Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Jelentés Irakból

- Miniszter úr jelentem, a sajtótájékoztatóhoz készen állunk.
- Al-Hillahból köszöntöm a sajtó képviselőit. Itt már nagyon vártak bennünket: jelenleg 48 fok van, de az itteniek szerint a hőmérő 60 fokig is felszaladhat. Ilyen körülmények közé érkeztünk… Jól hallotok Budapesten?
- Jelentem igen…


Műholdas sajtótájékoztató Al-Hillahból. Forró hangulat Fotó: Somorjai L.

A Honvédelmi Minisztériumban szintén felforrósodott a levegő, amikor Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Irakból közvetített sajtótájékoztatójára jelentek meg a média képviselői. A műholddal létesített kapcsolaton keresztül a honvédelmi miniszter elmondta: a magyarok jól vannak, feldolgozták már Nagy Richárd halálát, és még fegyelmezettebben dolgoznak: újabb erőfeszítéseket tettek biztonságuk fokozására. „Az elmúlt időszak alatt egymillió-hétszázezer kilométert futottunk, és közel ötszáz szállítási feladatot hajtottunk végre. Mindenütt azt halljuk, hogy a magyar katonák akár Babilonban, akár itt - al-Hillahban - nagyon megbízható teljesítményt nyújtanak, és továbbra is számítanak rájuk” - mondta Juhász Ferenc. Augusztus elején az állomány kétharmadának lejár a hathónapos mandátuma, és hamarosan érkezik a váltás. 
„A terrorcselekményekről szóló hírek mellett egyre több jel mutatja, hogy elindult egyfajta stabilizáció Irakban. Az itt élő Fülöp-szigetiek számára iskolákat adtak át, a lengyel parancsnok pedig több millió dollárt osztott szét iskolák, kórházak, közüzemek támogatására. A telekommunikáció különböző eszközei zavartalanul működnek. Jó esélyt látunk a további stabilizációra…” - jelentette ki a miniszter.
A katonák hazahívásának az MDF és a Fidesz által képviselt, az EP-választások előtt pedig még olyannyira hangoztatott véleménye most nem kapott teret a magyar sajtóban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy változtak volna az álláspontok: Simicskó István, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke lapunknak megerősítette: továbbra is az úgy gondolják, hogy haza kell hozni a magyar katonákat. „Ha arra céloz, hogy az EP-választások előtt esetleg voksok megszerzésének a céljából hangoztattuk ezt az álláspontot, akkor rossz a célzás. Nem mi rendeltük meg ugyanis a fogolykínzásokat, és nem mi hoztuk azt nyilvánosságra. A stabilizációt pedig továbbra is úgy látjuk biztosítottnak, ha az az ENSZ égisze alatt történhet, mert az Arab Liga, az arab világ ezt elfogadná, mást nem” - mondta, és kiegészítette azzal, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakának megkezdésekor fog ez a kérdéskör ismét felmerülni.
Keleti György, a honvédelmi bizottság szocialista elnöke lapunk kérdésére kijelentette: a magyar katonák ki fogják tölteni az év végéig szóló mandátumot. Az pedig, hogy legyen-e hosszabbítás, a jelen pillanatban nem aktuális kérdés. 
Keleti György utalt arra, hogy az utóbbi időkben elég sok változás zajlott le Irakban: az amerikaiak átadták a közigazgatás irányítását, és úgy tűnik, a változásokat akadályozó különböző csoportosulások nem a koalíciós erőket támadják, hanem azokat, akik közreműködnek az új iraki kormányzat stabilizálásában. A magyarok pedig továbbra is az eredeti feladatokkal - a humanitárius és katonai szállítási feladatok ellátásával - vannak elfoglalva.
Ami a magyar katonák jövőbeni szerepvállalását illeti, Simicskó István úgy látja, hogy nagyon meg kell fontolni a kiküldendő katonák számát, hiszen a rájuk költött összeget itthon is fel lehetne használni. „Évente több mint harmincmilliárd forintot is elkölthetünk külföldi feladatok elvégzésére vagy pedig az itthon fejlesztésekre” - mondta. NATO-felkérés esetén természetesen a NATO-tagságból származó kötelezettségek miatti prioritás érvényes. „Elvileg olyan helyzet is előállhat, hogy a NATO átveszi a parancsnokságot Irakban. Noha az amerikaiak ezt szeretnék, ennek én kicsi valószínűségét látom” - egészítette ki Simicskó. 
A kormányzat szándéka, hogy a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák létszáma ne haladja meg az ezer főt, jelenleg pedig ennél többen vannak külföldi akcióban. Mint Keleti György kifejtette, ezért nem zárható ki, hogy a közeljövőben, a honvédelmi tárca kezdeményezésére felülvizsgálják, honnan kerüljenek a katonák visszavonásra. „A költségvetés oldaláról viszont azt is látni kell, hogy jó néhány misszió létezik, amely a magyar költségvetésre nem ró terhet, mert azt más forrásokból, például az ENSZ költségvetéséből finanszírozzák. A kérdés itt olyan formában vetődhet fel, hogy vajon teljes egészében fedezik-e a kint tartózkodás költségét” - fogalmazott a honvédelmi bizottság elnöke.