Szobota Zoltán
Júliusi álhírek

Ki gondolta volna, hogy olyan, hírértékkel is alig bíró kéthónapos ügyről, mint a Ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető, állami tulajdonú Budapest Airport Rt. (BA) dolgozói napja, több mint egy héten át újabb és újabb bőröket lehet még lehúzni? Valószínűleg azok, akiknek érdeke a téma melegen tartása, például a cég közelgő privatizációjára figyelemmel. 

Pető György, a Budapest Airport volt szóvivője. Gyakorlott „sajtókezelő” Fotó: MTI

Hogy érthető legyen a „sárdagasztás”, egy tavaly júniusi hírig kell visszanyúlnunk, amely szerint jövőre - értsd 2004 - sor kerülhet a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. többségi tulajdonának eladására. A bejelentés azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a BA új vezetőjét, Hárskúti Jánost is bemutatta. Már akkor tudni lehetett: a cég 25+1 százaléka marad tartós állami tulajdonban, a részvények többségét stratégiai, pénzügyi befektetőknek értékesítik majd. Kamarás akkor a következő évi privatizációs bevételek „gyöngyszemének” nevezte a BA magánosítását. Az a következő év most van, és hogy csak egy kissé legyünk patetikusak: alant forrong a mély. 
A munkaügyi vitával kevert személyes bosszúként is eladható csomag valójában igen befolyásos gazdasági tényezők háttérharcának nyilvánosság elé került részeredményeként is értékelhető. A dolgot ráadásul külön érdekessé teszi a témaszegénységtől szenvedő, nyári szabadságáról épp hazatért vagy pont oda tartó újságírók számára, hogy az inkriminált esemény helyszíne a Hit Park, hangzatosabban a Hit Gyülekezete országos központja volt. 
Kérdés, hogy miként tud egy állami cég dolgozói napjából országos botrány kavarodni, mert ha őszinték vagyunk, be kell lássuk: képmutatás egy ekkora költségvetésű, saját bevételeiből gazdálkodó cég esetében 17 milliós rendezvény miatt aggódni. Főleg ha tudjuk, hogy ezen a szinten teljesen természetes jelenségről van szó, és nemcsak a múltban, hanem a jövőben is még jó párszor elő fog fordulni. Ezt támasztja alá Pető György, a BA-tól tavasszal megvált kommunikációs igazgató érvelése is, aki az előző évben 20 millió forintból háromezer dolgozó részére szervezett murit Ferihegyi helyszínen. Az ideivel kapcsolatban is csak annyi kifogást emelt a Hetek kérdésére, hogy azon mindössze háromszáz ember jelent meg. Így már tényleg drága mulatság, de ne feledjük, hogy a szervezők legalább annyi dolgozót vártak idén is, mint tavaly. Hogy a kollektíva nagy része miért maradt mégis távol? Hát, vagy azért, mert pár nappal előtte tudták meg, hogy nem kapnak fizetésemelést, vagy mert egészen egyszerűen a legtöbbjüket nem értesítette senki. Jogosnak tűnő felvetés az is, amely szerint a többmilliós rendezvény előtt költségtakarékosság címén végrehajtott tízszázalékos leépítés nem igazodik a meghirdetett spóroláshoz, bár a vállalat vezetői erre üzemi eredményük több mint kétszeres növekedésére mutatnak, melyből ez állítólag megengedhető. 
Pásthy Miklós, a Hit Parkot üzemeltető H&H Projects Kft. ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy - szemben az ügyet „kirobbantó” Népszabadságban megjelent állításokkal - soha nem álltak szerződéses viszonyban a BA-val, őket a Gundel kereste meg, hogy szóba jöhet-e a kőbányai létesítmény az egyik közbeszerzési pályázatuknál. A H&H Kft. közleményéből megtudható, hogy a hat hektáron elterülő légkondicionált csarnokot az ilyenkor szokásos 2,5-3,5 millió forint közé tehető bérleti díj ellenében bocsátották a Gundel rendelkezésére, melyben benne foglaltatott még az ingyenes parkolás, az objektumőrzés, a rendezői gárda, a takarítás, a hangtechnika, a kétkamerás közvetítőrendszer két projektorral és szakemberekkel, valamint az ügyeletes orvosi szolgálat is. Ez az összeg egyébként a másik két, hasonló célokra alkalmas fővárosi helyszín ajánlatánál versenyképesebb piaci ár volt. 
Az ügyvezető igazgató emlékei szerint a rendezvényt követő hét elején Jezsó Ákos, a Magyar Nemzet azóta - többek között súlyosan elfogult publikációi miatt - elbocsátott újságírója már megpróbált botrányt kavarni az eseményből, ám kevés sikerrel. Azt viszont már végképp nem érti, hogy a két hónappal később „előhalászott” ügy kapcsán a Népszabadság újságírója még csak kísérletet sem tett a tények megismerésére, sem Pásthyt, sem kollégáit nem kereste meg, hogy saját tisztánlátását elősegítse. „Elképesztő számunkra, hogy miként válhat egy korrektül megkötött szerződés egy demokratikus piacgazdaságban politikai hecckampány részévé” - zárul a H&H nyilatkozata, melyből a Népszabadság egyetlen betűt sem hozott le a témával foglalkozó további cikkeiben. 
A tárgyi tévedésektől hemzsegő cikkek szerzője azt követően volt kénytelen nyilatkozni saját szakmai múltjával kapcsolatban, hogy a BA közleménye leleplezte: nemcsak a Népszabadságnál kereste napi betevőjét, hanem a légitársaság áprilisban leváltott kommunikációs igazgatója, Pető György által vezetett igazgatóság kiadásában megjelenő belső lapnál, a Follow Mee-nél is. Mikor Petőt „lapátra tették”, a belső lapot is átalakították, így bevétele megcsappanhatott. Az újságíró védekezésében gyakorlatilag megerősítette a történet ezen nem elhanyagolható összefüggését, és ebben a lapunknak nyilatkozó Pető György is segítségére sietett, mikor elmondta, hogy volt kollégájának többször is jelentek meg írásai a belső újságban, igaz az utolsó állítólag év elején. 
A BA említett nyilatkozata egyébként Petőt teszi felelőssé a Gundellel megkötött megállapodásért, ezért Felügyelő Bizottság bevonásával vizsgálatot indítottak a volt vezető elmúlt kétéves tevékenységének feltárására. Pető viszont erre azt válaszolja: a felmondási idejét töltötte a szerződés aláírásakor, ráadásul ekkora összegnél a vezérigazgató kizárólagos hatásköre a parafálás. A vizsgálatoknak ennél a pontnál azonban koránt sincs vége. Hárskúti úr soron kívüli eljárásban kéri az igazság kiderítését munkáltatójától. Állítólag ő ragaszkodott a helyszínválasztás alkalmával a Hit Parkhoz, Pető szerint azért, mert előző munkahelyével, a Budapest Bankkal több alkalommal sikeres közgyűléseket tudtak ott prezentálni. De hogy még meggyőzőbb legyen érvanyaga, a menesztett kommunikációs igazgató még azt is sejteni engedi, hogy egykori főnöke esetleg a Hit Gyülekezete tagja.
Erre a csalira harapott rá Seszták Ágnes átváltozóművész is, aki a Magyar Nemzet hasábjain folytatta, amit még a pártállami időkben, hitvalló marxistaként, Che Guevara csizmás korában, a KISZ KB központi lapjában megszokhattunk tőle a karizmatikus egyház vonatkozásában. Ő már odáig ragadtatja magát, hogy a „BA vezetői a bérleti díjjal segítették indirekt módon hitgyülis barátaikat”. Ennél többet azonban azért nem mer írni - vallja be -, mert nem szeretne börtönbe kerülni. 
Talán nem kell aggódnia, hiszen Magyarországon nem jár szabadságvesztés azért, ha valaki a vészkorszak közhangulatát megidézve állami cégek vezetőinek vallási meggyőződését firtatja. Seszták egyenesen az általuk hírhedtté tett söjtöri lakomával említi egy lapon a Hit Parkban lezajlott rendezvényt, folyamatosan azt sugallva - amit egyébiránt a Népszabadság is előszeretettel gyakorolt címadásaiban -, hogy a keresztény közösség központja kettős életet él: istentiszteletek és dáridók helyszíne egyszerre. 
A létesítmény bérbeadásának ezzel szemben szerződésben rögzített feltétele, hogy abban „semmilyen közerkölcsöt sértő tevékenység nem folytatható, ezért a BA dolgozói napja is konszolidált, polgári keretek között zajlott” - mondta Pásthy.