A ciszjordániai biztonsági fal elbontására szólította fel a héten az ENSZ közgyűlése Izraelt.
Miután a palesztin hatóság arra kérte az ENSZ közgyűlését, hogy határozatban kötelezze Izraelt a Ciszjordánián át épülő biztonsági fal elbontására, a testület nagy többséggel támogatott, bár nem kötelező érvényű határozatában felszólította a zsidó államot, bontsa el az izraeli területeket Ciszjordániától elválasztó falat. A dokumentum ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden formáját.
A közgyűlés határozatát százötven igen, hat nem és tíz tartózkodó szavazattal hozta meg. Az Európai Unió valamennyi tagállama - köztük Magyarország is - a határozat mellett szavazott, míg az Egyesült Államok korábbi álláspontjának megfelelően elutasította a dokumentumot. Az amerikai „nemhez” Ausztrália és három csendes-óceániai szigetállam csatlakozott.
A szavazást követően Dan Gillerman, Izrael ENSZ-nagykövete abbéli véleményének adott hangot, miszerint felháborító, hogy az életmentő intézkedés ilyen ellenszenvet váltson ki a világ számos országában, míg a palesztin terroristák által elkövetett, zsidó életeket kioltó terrorista akciókat teljes közöny követi. Mint mondta: „…hála Istennek, Izrael és a zsidó nép sorsa nem ebben a teremben dől el”. Ugyanakkor Naszir al-Kidva palesztin ENSZ-nagykövet elégedettségét fejezte ki a „történelmi jelentőségű” határozatot illetően, és bízik abban, hogy minden tagország a kellő komolysággal fogja annak végrehajtását kezelni. Véleménye szerint a mostani döntés csupán a Palesztina felosztásáról 1947-ben rendelkező 181-es számú ENSZ-határozathoz mérhető. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint Izraelnek figyelembe kellene vennie a testület döntését.
Izrael a döntés másnapján tiltakozását fejezte ki az Európai Unió három kulcsfontosságú nagyköveténél amiatt, hogy mind a huszonöt tagország egy testületként támogatta a fal lebontására irányuló ENSZ-határozatot. Az izraeli Külügyminisztérium abbéli aggodalmának adott hangot, hogy ezzel a döntésével az Európai Unió megkérdőjelezte saját alkalmasságát arra vonatkozóan, hogy vajon képes-e a békefolyamat sikeréhez hatékonyan hozzájárulni.
„Izrael rendkívül csalódott az európai álláspontot illetően, mivel az unió ezzel abbéli szándékának adott hangot, hogy a palesztin álláspontot támogassa, még akár olyan áron is, hogy
kompromisszumot köt az igazság és az erkölcs legalapvetőbb kérdéseit illetően” - tartalmazta a Külügyminisztérium egy nyilatkozata.
Izrael azzal indokolja a több mint 600 kilométeres fal felépítését, hogy az által állampolgárainak életét reméli megvédeni, a palesztin álláspont szerint azonban ezzel csak újabb területeket sajátít ki Izrael. A hágai Nemzetközi Bíróság a hónap elején a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a fal építését, Izrael azonban ennek ellenére folyatatta a munkálatokat úgy, hogy az a lehető legkevésbé érintse a palesztin területeket.