Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül, demokratikusan választott intézménye az EU-nak. Az EP
Brüsszelben, Luxembourgban és Strasbourgban ülésezik. Havonta egyszer egy héten át teljes létszámban ül össze Strasbourgban, titkársága Luxembourgban van, bizottságai havonta két hetet töltenek Brüsszelben. Az EP demokratikus ellenőrző szerepet is betölt az Európai Bizottsággal szemben: a parlamentnek hatalmában áll feloszlatni a bizottságot, mint ahogyan ezt 1999-ben tette. Az EP tagjai nem nemzeti, hanem pártcsaládi alapon oszlanak csoportokra. Az érzékenyebb döntések során a képviselők inkább párt-, mint nemzeti hovatartozásuk szerint döntenek.
Az Európai Parlament
Az Európai Parlament ülésterme Brüsszelben. A legnagyobb létszámú és a legkisebb
hatáskörű
Bár vitafórumként kezdte, a parlamentnek jelenleg együttdöntési joga van a Miniszterek
Tanácsával a törvényhozás és a költségvetés területein. A valóságban azonban még csak nem is kezdeményezheti törvények elfogadását, maximum felkéri a bizottságot, hogy tegye ezt meg. Még ha a jóváhagyására szükség van is a törvénytervezet elfogadásához, annyira bonyolult és időben korlátozott eljáráson kell keresztülmennie, hogy a javaslat többnyire változatlan marad. A viták gyakorlatilag nincsenek jelen, mivel annyira kevés időt kapnak a képviselők, hogy aligha van lehetőségük érdemben megnyilatkozni. Az euroképviselők szerepe főként arra szorítkozik, hogy promotálják az EU-t, amiért aztán busás jutalomban részesülnek - érvelnek a
kritikusok
A Tanács
(Miniszterek Tanácsa)
Ez az egyedüli intézménye az EU-nak, amely a tagállamok kormányait képviseli. A tagállamok minisztereiből áll, mindig a tárgyalás témájától függ, hogy melyik minisztert küldik el az adott tanácsülésre. Például ha a gazdákat érintő kérdésről van szó, akkor a mezőgazdaságért felelős miniszterek találkoznak. A tagállamok félévente váltják egymást a tanács elnökségében. A tanács felelős az EU törvényeiért és költségvetéséért, a parlamenttel együtt, valamint a közös kül- és biztonságpolitikáért. A tanács koordinálja még a rendőrségi és igazságszolgáltatási ügyeket is. A kritikusok szerint nagy probléma, hogy a tanács zárt ajtók mögött ül össze, hogy kidolgozza az EU politikáját. A tanácsot az állandó képviselők bizottsága támogatja, amely köztisztviselőkből áll, és ugyancsak nagy befolyással bír. Az egyhangú döntések helyett egyre inkább teret nyernek a minősített többséggel meghozott döntések a tanácsban, amely senkinek nem tartozik elszámolással.
Romano Prodi és az újonnan csatlakozott tagországok biztosai. Nem képviselhetik hazájukat
Az Európai Bizottság
A bizottság húsz biztosból, „komisszárból” áll, akiket mintegy 27 ezres
kisegítő-személyzet támogat, ezzel a bizottság a legnagyobb európai intézmény. A bizottság fő feladata, hogy az új politikákkal kapcsolatos rendelkezéseket kezdeményezze. Miután értekezett a szakértőkkel és érdekcsoportokkal, a tanács és az EP elé terjeszt javaslatokat, amelyekről aztán azok döntenek. A bizottság felel a törvények
végrehajtásáért, az EU szerződéseinek betartásáért. A bizottságba valamenynyi tagország delegál biztost, de kötelezik őket, hogy az EU érdekeit tartsák szem előtt, és nem a saját hazájukét. Mindegyik biztosnak megvan a maga szakterülete, így például a bővítés, mezőgazdaság. Az Európai Bizottság ülései sem nyilvánosak.
Az Európai Tanács készíti az alkotmányt. Keresik az EU elnökét