L. Z.
Közeleg az olimpia

Alig két és fél hónap van hátra a 28. nyári athéni olimpiai játékok kezdetéig. Az augusztus 13-án kezdődő viadal a sportvilág legnagyobb eseménye lesz, amelyen a föld több ezer sportolója méri össze tudását a legkülönfélébb sportágakban, a műugráson át a labdarúgásig.

A kvóták megszerzéséért folytatott küzdelem már nagyjából lezárult. A magyarok előreláthatólag a vártnak megfelelően körülbelül kétszáz versenyzőt indítanak az ötkarikás játékokon. A hazai sportolók a Nemzeti Színházban május 29-én ünnepélyes eskütétellel kötelezték el magukat arra, hogy sportszerűen fognak küzdeni a hazájukért. A magyarok nemcsak a végső sportrendezvényekből, hanem az azt megelőző folyamatokból is kiveszik a részüket. Az olimpiai láng világkörüli útjának korzikai állomásán hazánk képviseletében két, egykoron olimpiát nyert sportoló: Kovács István és Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke is hordozni fogja a lángot. 
Nagy kérdés, hogy a rendező országban elkészülnek-e a sportlétesítmények a megfelelő időre? Egyre-másra érkeztek a hírek az elmúlt időszakban, hogy a stadionok kivitelezése alaposan csúszik. Tizenkilenc sportközpont épült volna fel elvileg, de az előkészületi konferencia után ezzel kapcsolatban nyilatkozó szakember kijelentette: „Kiderült, hogy nem minden létesítményt tudunk elkészíteni időre az eredetileg tervezett formában, és a pályák környezetének rendezése is elmarad. De Athén a versenyek igényének kielégítésére törekszik, magára a sportra összpontosítva. Csodálatos hangulatú olimpiát fogunk rendezni.” 
Eleinte a legpesszimistább megfigyelők még a rendezést is féltették. Mára azonban, ha nem is a kívánt minőségben és mennyiségben, de azért a tervben szereplő infrastrukturális hálózat megoldja majd a nagy tömeg igényeit. Némi iróniával elmondható, hogy a görögöknek azt is sikerült elérniük, hogy elég legyen eggyel kevesebb stadiont felépíteniük. Ugyanis a régészek védelmükbe vették az olümpiai stadiont, így sikerült elérniük, hogy lelátók helyett a dombokon ülve szemlélhetik majd az eseményeket az érdeklődők. Ha másban nem is, de a görög rendezés segíthet a 2012-es verseny lebonyolítási jogáért harcban levő városoknak az „okos ember más kárán tanul” bölcsesség alkalmazására. És ha New Yorkkal szemben európai város lesz a befutó (erre nem kis esély van, hisz az amerikai város mellett pályázik még Párizs, Madrid, Moszkva és London is), akkor megint tűzközelben nézhetjük a felkészülést. Talán így mi, magyarok is közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy előbb-utóbb megkapjuk a rendezés jogát.
Még fontosabb kérdés az olimpia rendezésével kapcsolatban, hogy az elmúlt időkben Athénban történt terrorcselekmények ellenére is sikerül-e biztonságos körülmények között lebonyolítani a sporteseményeket? 
A hivatalos szervek szerint, melyek a biztonságot az olimpia első számú ügyeként kezelik, a mostani athéni terrorcselekmények nem hozhatók összefüggésbe az olimpiával. A közvélemény megnyugtatására pedig bejelentették, hogy az olimpiára érkező sportolók és kísérőik biztonságban lesznek, ugyanis a szolgálatot teljesítők száma a hetvenezret is meghaladja a játékok ideje alatt, s így a sporteseményeken közvetlenül részt vevők mindegyikére jut majd egy-egy biztonsági ember.