Jól startoltak a devizaalapú lakáshitelek, néhány hónap alatt pár százalékos részesedéshez jutottak a lakáshitelek piacán. Szakértők szerint ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, mivel az állami kamattámogatású hitelekhez viszonyítva is kamatelőnyt nyújt a hitelfelvevő számára. Ez a különbözet kompenzálhatja az árfolyamváltozásokból fakadó kockázatot.
A kockázatot figyelembe véve annak érdemes euróban vagy svájci frankban lakáshitelét felvennie, aki a forint jövőbeni erősödésére, illetve változatlan árfolyamra számít. Ha ez a várakozás valóra válik, nem érheti az a kellemetlen meglepetés, hogy havi törlesztőrészlete növekedne. Azonban figyelembe kell venni, hogy középtávon számíthatunk a jegybanki alapkamat csökkentésére és az ezt követő támogatott lakáshitelek kamatainak apadására is, s ebben az esetben eltűnhet a kamatelőnyünk.
Aki a forint gyengülését prognosztizálja, annak komolyabb számítást kell döntése előtt végeznie, hogy vajon a kamatelőny nem veszik-e el az árfolyamveszteségen. Ha már megszületett a döntésünk a devizahitel felvétele mellett, eldöntendő még az a kérdés is, hogy melyik devizanemben érdemesebb eladósodni. A svájci frank felvétele javasolható a kisebb árfolyammozgások miatt, legalábbis az eddigi tapasztalatok erre engednek következtetni. Ha húsz évre tervezzük a hitel futamidejét - ami számos konstrukciónál lehetséges -, akkor érdemes kalkulálnunk a várhatóan bekövetkező (jelenleg 2010-re tervezett) csatlakozással az eurórégióhoz, hiszen euróhitelünk esetében attól a pillanattól megszűnik az árfolyamkockázat.
Rámozdulva az erősödő keresletre, ma már az összes jelentős lakossági bank ringbe szállt a devizaalapú lakáshitelek piacán. A kamattámogatott hitelek iránti kereslet csökkenése érzékeny nyereségcsökkenést okozott a bankoknak, ebben a termékben pedig található számukra egy plusz haszonforrás-lehetőség: a szokásos kamatrésen és díjakon túl a vételi és eladási árfolyam közötti különbözeten is hasznuk keletkezik ezen a terméken. A bankok a hitelt a deviza vételi árfolyamán számítva folyósítják az ügyfélnek, míg a törlesztést természetesen eladási árfolyamon kérik. A CIB-nél 5 millió forintnyi svájci frank felvételekor 10 évre (161,48 svájci frank [CHF] vételi árfolyamon) havi 31 450 forint törlesztőrészletre kell számítanunk (166,40 svájci frank eladási árfolyamot feltételezve). Azonos paraméterű hitelről, de már kezelési költséggel növelve ad tájékoztatást a Raiffeisen Bank honlapja, mely 39,473 forint havi törlesztést irányoz elő.
Az alábbi táblázat segítségével összehasonlíthatjuk néhány jelentősebb lakossági bank svájcifrank-konstrukcióját. Ne felejtsük el, hogy a díjaknak az itt felsoroltakon túl még számos változata létezik - ne hagyjuk döntésünkkor ezeket sem figyelmen kívül (például hitelbírálati díj, előtörlesztési díj, ingatlanbecslési díj stb.). Változatos az ingatlanfedezettel szemben támasztott követelményük a bankoknak, átlagosan kétszeres fedezet szükséges. Ennek a fedezetnek az alapja általában az adásvételi szerződés, de legtöbbször szükséges az értékbecslés. Igazolt jövedelemként a minimálbér megléte többnyire elegendő. További részletek a bankok ügyfélszolgálatánál, illetve a hitelintézetek honlapjain olvashatók.