A kallódó cselló története

A csellóra - ami nem is akármilyen hangszer volt: egy kétmillió fontot érő Stradivarius - egy nővér talált rá Los Angelesben, beteglátogató körútja során egy szemeteskonténer mellett, - mint később kiderült - a tulajdonos házától másfél kilométerre. Peter Stumpf, a Los Angeles Philharmonic első csellósa, éjszakára a háza előtti teraszon felejtette a hangszert, így lophatta el egy feltehetően biciklis tolvaj. A nővér, aki három nap múlva megtalálta, úgy döntött: CD-tároló szekrénnyé alakíttatja, mígnem három héttel később a fülébe jutott, hogy az egész város egy csellót keres: az 1684-ben elkészült „General Kyd”-et, melyet arról a férfiról neveztek el, aki Angliába vitte a hangszert.

Ekkor ő meg elvitte a rendőrségre. A hangszert Robert Cauer azonosította be, aki már húsz éve ügyel hangszerjavítóként a cselló állapotára. Most sem esett különösebb baja, néhány apróbb karcolást leszámítva, ami viszont rutinmunka Cauer számára. Természetesen a tulajdonostól kezdve a Los Angeles Philharmonic-on át a nővérig azért mindenki boldog volt, és megkönnyebbülten sóhajtott fel, hogy Melanie Stevens asztalosa nem dolgozik kifejezetten gyorsan, s így egészben kaphatták vissza a már több mint háromszáz évet épségben „megélt” gordonkát. (Reuters)