Hetek - VIII. évfolyam, 22. szám, 2004. május 27

George W. Bush a pennsylvaniai Army War főiskolán elmondott beszédében felvázolta azt az öt fő lépést, amelyet Irak függetlenségének helyreállítása érdekében mihamarabb meg kell tenni. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus elleni harc fő színtere jelenleg Irakban van, és a június 30-ai dátum közeledtével a terroristák valószínűleg egyre aktívabbak lesznek, és egyre brutálisabban fognak fellépni. „Nehéz napok előtt állunk, és az előre vezető út lehet, hogy időnként kaotikusnak tűnik majd.”

Bush televíziós beszédében azt hangsúlyozta, hogy az iraki függetlenség helyreállításához öt fontos lépés megtételére van szükség: a hatalmat át kell adni egy független iraki kormánynak, meg kell erősíteni az ország biztonságát, folytatni kell az iraki infrastruktúra helyreállítását, szorgalmazni kell a nemzetközi támogatást, és elő kell készíteni az országos választásokat, amelyek nyomán az iraki nép által megválasztott vezetők kerülhetnek hatalomra. Bush ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a közelmúltban elharapózott erőszakhullám miatt az országban állomásozó amerikai csapatok 138 ezer fős létszámát nem csökkentik, sőt „ha a parancsnokok igénylik, akkor még több csapatot küldök ki” - tette hozzá. Egyúttal azt is megerősítette, hogy az amerikai katonák a biztonság védelmezése érdekében tartózkodnak az országban, és nem maradnak ott megszálló erőként. „Azért küldtem az amerikai csapatokat, hogy Irak népét felszabadítsák, nem azért, hogy amerikanizálják őket.”
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a koalíciós erők már több mint 2200 iskola, 240 kórház, 1200 klinika felújításában vettek részt, és segítségükkel több hidat és kommunikációs rendszert is sikerült helyreállítani. Ezzel szemben a terroristák „ahhoz értenek, hogy sebesültekkel töltsék meg a kórházakat, de ők maguk nem építenek egy kórházat sem. Azt tudják, hogyan kell az embereket gyilkosságok és öngyilkosságok elkövetésére bujtogatni, de arra nem képesek példát mutatni, hogyan kell élni, reménykedni és az ország sorsát előremozdítani.” Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenség minden ember, minden elme és lélek fölött totális kontrollra akar szert tenni, és olyan kemény társadalmat akar kiépíteni, amelyben például a nőknek nem lehet szava.
A gazdasági kérdéseket illetően Bush elnök arra emlékeztetett, hogy Irak olajtermelése mára eléri a napi 2 millió hordót, ami ebben az évben 6 milliárd dollár bevételt jelentett a közel-keleti ország számára. A magánvállalkozások kezdenek kibontakozni, sor került az új pénznem bevezetésére, és évtizedek óta először a külföldi tőke beáramlása előtt is megnyílt az út. Az elnök megígérte, hogy amennyiben az iraki kormány jóváhagyja, akkor lerombolják a kínzások és megaláztatások szimbólumává vált Abu Ghraib börtönt, és helyette egy teljesen új, korszerű intézményt építenek fel.
A közelmúltban lefejezett amerikai fiatalember ügyében Bush kiemelte, hogy ez az eset is azt bizonyítja: a terroristák mind a háborúzás, mind a civilizált emberi magatartás szabályait semmibe veszik. Muktada al-Szadr imám szabadcsapatáról pedig elmondta, hogy ezek az emberek - szintén áthágva a hadviselés szabályait - a polgári lakosság mögé bújnak, mecseteket használnak fegyverraktárként, és a saját vallásuk által szentnek nyilvánított helyekről indítanak támadásokat. Bush szerint az ilyen fanatizmusra Amerika tettei nem szolgáltattak indokot, és a lázadók ezekkel a módszerekkel nem fognak elérni semmilyen engedményt. „A terroristák erőszakkal kívánnak befolyásra szert tenni, és egyetlen napirendi pontjuk a halál. Ezzel szemben a mi programunk az iraki nép számára szabadságot, függetlenséget, biztonságot és prosperitást ígér.”

Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy Washington tovább javítja majd a közel 260 ezer fős iraki rendőrség, hadsereg, polgári védelem és egyéb biztonsági egységek kiképzését. Erre igen nagy szükség is lesz, hiszen a merényletek tovább folytatódnak az országban, és jelenleg kevés esély van arra, hogy az iraki átmeneti kormány egyedül is elboldogul az egyre aktívabbnak bizonyuló lázadók ellen. „A történelem továbbhalad, és vagy a remény, vagy a tragédia útjára tér majd. Terrorista ellenségeinknek van egyfajta elképzelésük a jövőről, és ez a látás irányítja és ideologizálja az általuk elkövetett gyilkosságokat. De a mi lépéseinket is egy jövőkép irányítja. Hisszük, hogy a szabadság utat törhet magának, és emberi életeket változtathat meg a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. Irakban most ez a két nézet ütközik egymással és harcol az ország jövőjéért” - fejtette ki az elnök, aki a beszéd záróakkordjaiban a tágabb értelemben vett térségről is szólt: „Úgy hisszük, a történelem tragédiája, hogy a Közel-Keleten oly sok embert tartanak elnyomás alatt a diktatúrák és a fanatikus eszmék. Amerika és a világ akkor lesz biztonságosabb, amikor a reménység visszatér a Közel-Keletre.”