Csingár Edit, Varga P. Miklós
Húsz százalékkal emelkedhet a kenyér ára

Május 1. után elkezdődött a csendes forradalom a magyar gazdaságban: az egyes ágazatokban, mint például az élelmiszeriparban felerősödnek az eddig lefojtott problémák, amire csak ráerősít a kapunyitást követő folyamatosan erősödő verseny. A lakosság többsége mindebből az árak ingadozását észleli, a csődbemenő üzemek elbocsátandó dolgozói viszont a bőrükön érezhetik az új idők szeleit. Lapunknak nyilatkozó élelmiszeripari szakemberek szerint jelentős - akár 15-20 százalékos - áremelkedés várható a pékáruk körében, várhatóan még tovább emelkedik a cukor ára, a húsok terén azonban nem várható drágulás. Szakértőink hangsúlyozzák a mostani és az előző kormányok felelősségét az elmulasztott intézkedésekért, amelyekkel enyhíthetőek lettek volna az ágazati problémák. Ehelyett azonban támogatásokkal sikeresen elaltatták az érintetteket. 

Pékáruk a kirakatban. Drága áru Fotó: Somorjai L.

Werli József, a Magyar Sütőipari Egyesület igazgatója lapunknak kifejtette, a sütőipari vállalatoknak akár 20 százaléka is csődbe juthat, mivel sem a higiéniai követelményeknek, sem a technikai színvonalnak nem tudnak megfelelni. Az ágazatra jellemző tőkeszegénység eddig is és ezután is kizárta és kizárja a fejlesztéseket, a beruházásokat. Werli úgy tudja, a pékségek jó része olyan elfogadhatatlan körülmények között működik, hogy már 10 éve be kellett volna zárni őket. Számukra sem a Széchenyi-terv, sem a Nemzeti Alap nem indított pályázatokat. A májusi csatlakozás ráerősít az ágazaton belüli lefojtott negatív folyamatokra, s az első heteiben már élénk érdeklődés tapasztalható az osztrák pékek részéről. Keresik a rossz kihasználtságú üzemeket. Werli József nagy gondnak tartja, hogy felerősödhet a pékek kivándorlása, hiszen mind Németországban, mind Ausztriában hiányszakmának számít a mesterségük, és igen nagy csáberőnek hathat számukra az általuk felkínált, az itthoninál többszörös fizetés. A burgenlandi pékek jó része már eddig is magyar származású. 
Werli kitért a várható jelentős áremelkedésre is. A tapasztalat szerint német és osztrák területen 2-2,5-szer magasabb a sütőipari termékek ára, ezért a szakember biztos abban, hogy nálunk is emelkedni fog a kenyér és a péksütemények ára. A következő 3 évben többször akár 15-20 százalékkal is drágulhatnak a pékáruk, míg „felzárkóznak” az unió 2,5-szeres árszínvonalához. 
A szakember kifejtette, nem csak az uniós csatlakozás miatt szükséges ez az áremelkedés. A sütőipar jó ideje igen szorult helyzetben van. Mind az áruházláncok, mind a kormány évek óta árleszorító nyomást helyezett az ágazatra, miközben emelkedtek az energiaárak, az egyéb költségek, ám ezeket nem érvényesíthették az áraikban. A szakma kényszerlépésekre kényszerült: felélte a tartalékait, nem tartott lépést a korszerűsítéssel, leszorította a béreket. Amíg az átlagfizetés bruttó 140 ezer forint, addig a sütőiparban bruttó 80 ezer forintért dolgoznak a pékek. A kiutat csak az árak emelése és a centralizáció jelentené Werli József szerint, ami ha nem ment önként, a csatlakozással kénytelen-kelletlen végbe fog menni. Tehát mind a belső és a külső kényszerhelyzet az áremelés irányába mozdítja el az árakat - érvelt a szakember. 
A húsiparban más jellegű problémák jelentkeznek, amelyek elsősorban más országok olcsó és jó minőségű húsáruinak bejövetelével hozhatók kapcsolatba. Poór Zoltán, a Lánchíd Klub baromfiágazati szakértője szerint a jelentős problémákat a feldolgozóipari szétforgácsoltság, a tőkehiány és a kihasználatlan kapacitások jelentik. A túltermelés mellett sincsenek kihasználva a kapacitások, amelyek miatt az erősödő verseny egyfajta csődhullámot idézhet elő az ágazatban. Poór szerint a vám megszűnése nem hoz változást, mivel eddig is kvótarendszert alkalmazott hazánk, aminek köszönhetően, ha nem is saját lábán, de legalább vámmentesen ment ki a magyar baromfi. A húsárunk versenyképes, mi több, keresettnek mondható, főképp a víziszárnyasok és a csirke-, pulykamellfilé terén. Azonban az EU-ba való belépéssel az áraink is változni kényszerülnek, de - mint Poór mondta -, nem drágulnak. Ez az erős versenynek köszönhető, valamint annak, hogy az unió régebbi tagállamaiban alacsonyabb az élőállat-felvásárlási ár, mint nálunk. Így most a fogyasztók járnak jól a feldolgozókkal szemben. Az élesedő verseny mind a friss húsok, mind a feldolgozott termékek terén várható, és az utóbbi terén a nyugat-európai kollégáknak sokkal nagyobb tapasztalata van. 

Baromfik futószalagon. Stabil árak Fotó: Somorjai L.

Az uniós csatlakozás első nyertesének nyugodtan kikiálthatjuk a cukorrépa-termelőket, hiszen a répa felvásárlási árát igazítani kellett az unióshoz, s ennek értelmében az eddigiekhez képest 35 százalékkal többet kapnak kézhez a gazdák. Nem mondható el ez az egész cukoriparra, sőt a répa felvásárlási árának jelentős emelése várhatóan végighullámzik az egész ágazaton. Ma még nem világos, hogy emiatt milyen mértékkel emelkedik az édesipari termékek ára. Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója szerint a cukor árának jövőbeni mozgását a cukor intervenciós ára határozza meg. Mint kérdésünkre kifejtette, a közeljövőben még várható kisebb-nagyobb ármozgás, de az árkiegyenlítődés után a kialakult ár 2005-6-ig stabil marad. 2006-tól pedig majd az újabb uniós cukorrendtartási reform alakítja az árakat. 
Az uniós csatlakozással járó változások nem május 2-ával váltak ismertté, ezekre évekkel korábban fel lehetett volna és fel is kellett volna készülni - hangoztatják a szakértők. Az elmúlt évtized állami támogatása, ágazati politikája nem vállalta fel azt a politikailag súlyos döntést, hogy az Európai Unió piacán várhatóan esélytelen ágazati szereplőket kivezesse a piacról. Lehetőség lett volna rá, hogy az évente rendelkezésre álló támogatási keret segítségével, stratégiai lépések mentén a piacképtelen termelőket és feldolgozókat kivezessék a termelésből. A hazai agrárirányítás az unióra való felkészítés helyett a támogatáspolitika segítségével sikeresen elaltatta mind a termelők, mind a feldolgozók nagy részét. Az uniós piac megjelenése hatásainak modellezése nem történt meg időben, elmaradt a szereplők ismereti és információs felkészítése. Azt, hogy az ágazati vezetők tisztában vannak a következményekkel az is bizonyítja, hogy a készülő Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia is mind a termelés mind a feldolgozás szűkülésével, a hazai piac elvesztésével számol.