Koplalás, édességfalás, hányás, végül pedig a kórház - az étkezési rendellenességek jellegzetes tünetei. A közfelfogás szerint ez csak nőket érintő probléma, holott - mint arra amerikai kutatók rámutattak - egyre gyakoribb jelenség a férfiak körében is.
A nők természetesen gyakrabban szenvednek e betegségektől, azonban a bulímia, a zabálási rohamok és bizonyos mértékben az anorexia a férfiak esetében is előfordul, mégpedig egyre gyakrabban - írja Leigh Cohn, a Making Weight (Súlyformálás) című, nemrégiben megjelent könyv társszerzője.
„Az evési rendellenességek a nőknek 4-5 százalékát, a férfiaknak pedig két százalékát érintik az Egyesült Államokban, jóllehet a férfiak esetében a becslések változóak. Az adatokat még ennél is bizonytalanabbá teszi, hogy a férfiak jóval ritkábban fordulnak orvoshoz problémájukkal. Ennek egyik oka, hogy közöttük jóval kevesebben vannak tisztában a táplálkozási zavarok tüneteivel” - hangsúlyozza Cohn.
A férfiak körében kialakuló táplálkozási zavarok igen gyakran olyanokat érintenek, akiknél a testsúly nagy jelentőséggel bír a teljesítmény szempontjából, így sok közöttük a birkózó, tornász, hosszútávfutó, illetve zsoké. A rossz étkezési szokások rögzülése azzal a következménnyel jár, hogy az érintettek a súlycsökkenést a sportban való jó teljesítmény abszolút követelményének tartják.
Az okok természetesen a férfiaknál is hasonlóak, mint a nők esetében: genetikai adottságok, alacsony önértékelés, lelki trauma, és nem utolsó sorban a kulturális hatások. A reklámokban és a televízióban, filmekben látott képek a nőknél a pálcikavékony testű modelleket, a férfiak esetében pedig a hatalmas vállszélességű, izomkötegektől duzzadó hasú, keskeny csípőjű fickókat favorizálják. A férfiaknál is működik a nők esetében már jól ismert mechanizmus: a tökéletes testek látványa után a „csak normális” test már elfogadhatatlannak tűnik.
Egy Wisconsin állambeli egyetem kutatói által végzett felmérés szerint az általuk megkérdezett középiskolai fiúk 70 százaléka diétázik. Ami a diétát illeti, a nők a szénhidrátmegvonást hirdető diéták népszerűsége ellenére még mindig inkább „zsírfóbiások”, míg a fiúk és férfiak többsége „szénhidrátgyűlölő”. (MTI)