Major Nóra
Három évig adóreform

Egyre sürgetőbbé válik hazánkban az adócsökkentés. Szakemberek szerint ma egy átlagos magyar alkalmazott a havi keresetének mindössze 33 százaléka felett tud szabadon rendelkezni, a többi különféle adócímeken keresztül az állam zsebébe kerül. Jó jelnek számít, hogy a kormány több ízben is hangot adott adócsökkentési szándékának. Jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezésében - szakmai szervezetek bevonásával - tervek készülnek az adócsökkentésre.

Veres János és Draskovics Tibor. Átszabják a kabátot Fotó: MTI

Az adók csökkentésének lehetséges mértékét és módját ma még senki sem tudja megmondani, ám jó hírnek számít, hogy mind a kormány, mind az ellenzék letette a voksát az adómérséklés mellett. Draskovics Tibor pénzügyminiszter elmondta, hároméves adócsökkentési programon dolgoznak, amelyen belül változna a személyi jövedelemadó és a járulékok mértéke, valamint az iparűzési adó és az áfa rendszere. A pénzügyminiszter több ízben is hangsúlyozta, az adóterhek csak az állami kiadások csökkentésével arányosan mérséklődhetnek. A kabinet szándéka, hogy - lehetőleg a következő évtől - mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek adóterhe csökkenhessen. A hároméves adóreform keretén belül kétkulcsossá válna a szja-rendszer, és csökkennének az áfakulcsok is. A Pénzügyminisztériumban több változat is készül, az elképzelések között szerepel az, hogy a szja jelenlegi három sávja helyett kettő maradna. Lehetséges a 18 és 36; vagy 20 és 30, esetleg 22-32 százalékos sáv. Veres János, a tárca államtitkára kifejtette, reális a lehetőség arra, hogy jövőre az átlagjövedelem már nem kerülne a felső adósávba. A tárca ugyanakkor számos kedvezmény eltörlésének lehetőségét is latba vetette. Kérdésessé válhat például a tandíj, a felnőttképzés, illetve az adományok után járó adókedvezmény. 
Az áfa is jelentősen mérséklődne: a mostani 25 százalék helyett 20 százalék lenne a felső határ, 5 és 10 százalék pedig az alsó. 
A vállalkozók terheinek csökkentése körül is vita zajlik. Egyes elképzelések szerint csökkenteni kellene a társasági adót, mások inkább az iparűzési adó mérséklését tartják égetőbb feladatnak. Veres János kifejtette, nem a társasági adó mérséklésében, hanem a beruházásokat preferáló kedvezmények szélesítésében van egyetértés a tárca és a szakmai szervezetek között. 
A héten a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen tartott négypárti adó-vitafórumon kiderült, minden politikai szereplő szorgalmazza az adócsökkentést. 
Az említett szakmai vitafórumon mind az MDF és a Fidesz-MPSZ, mind az MSZP és az SZDSZ képviselői általában a mai adórendszernek ugyanazokat a gyenge pontjait emelték ki. Az ellenzékiek kifogásolták a magas iparűzési adót, és inkább szorgalmaznák ennek eltörlését. Ez viszont várhatóan nagyon nehéz helyzetbe hozná a helyi önkormányzatokat, mivel jelentős bevételforrástól esnének el emiatt. 
A jobboldalt képviselő Pongrácz Tibor és Varga Mihály egyaránt kifejtette: jó, hogy a kormányzat csökkentette a társasági adót, tőkevonzó képességét azonban jelentősen eltúlozták. Sok adó és illeték nagysága (cégautó-adó, rehabilitációs adó stb.) megemelkedett, s emellett új adók (innovációs adó, ökoadó stb.) is bevezetésre kerültek, ami összességében nem tükröz helyes adófilozófiát. Véleményük szerint kétsávossá kellene tenni a személyi jövedelemadó-táblát. Tarthatatlan - mondják -, hogy már az átlagjövedelem után is a legmagasabb kulcs (38 százalék) szerint kell adózni. Végül a beszedés hatékonyságának igényét említették. Varga szerint kevesebb adót fizetnénk, ha törvényesen adóznánk.
Szabó Lajos és Kuncze Gábor - a kormányoldal képviseletében - a legtöbb „vádpontot” elismerték, az iparűzési adó eltörlését azonban nem tartják kivitelezhetőnek. Az áfaterhek kapcsán fontosnak tartják azok csökkentését, illetve a 15 és 25 százalékos kulcs közötti rés szűkítését. 
Mint az már ismert, az SZDSZ a kormányzaton belül is radikálisan elkötelezte magát amellett, hogy egyetlen új adónemet, illetve adóemelést sem hajlandó megszavazni. A „liberális párt” a szja helyett bevezetné az „esza”-t, azaz az eva mintájára készített egyszerűsített jövedelemadót. Ez esetben, ha valaki összes jövedelmének 30-32 százalékát egy összegben „leadózza”, utána „egy teljes évre el is felejtheti az adóhatóságot”. Az SZDSZ másik „reformjavaslata” az 1+1 százalékokat érintené. Tervük szerint nagyobb döntési szabadságot hagynának az adófizetőknek a tekintetben, hogy akár mind a 2 százalékot egyetlen civil szervezetnek vagy egyháznak ajánlhassák fel. Vagy akár 0,5+1,5 százalékos bontásban is rendelkezhessenek róla. 
A következő választásokig már csak egyetlen teljes gazdaságpolitikai éve van (2005) a jelenlegi kormányzatnak, így a mozgástere is rendkívül beszűkült. A szakmai fórum résztvevői szerint egyetlen év munkájától biztosan nem várható jelentős elmozdulás. Ezt maga a két kormányzó párt is elismerte.