Danka Ildikó
Munkák és viszonyok

2004. május 1-jével az Európai Unióba való belépésünkkel sokakban felmerülhet a kérdés: mit jelent majd uniós állampolgárként élni ezután; többletjogokat biztosít-e számunkra ez, esetleg valamilyen többletkötelezettséggel jár-e? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni most induló sorozatunk, amelyben az Európai Tájékoztatási Központ segítségével készítettünk egy összeállítást. Ezúttal a leggyakrabban felmerülő kérdések alapján megnézzük, mit is jelent majd „európai munkavállalónak” lenni itthon, történetesen milyen változásokat hoz ezen a területen az uniós tagság. 

Őrségváltó királyi őrezred Londonban. Megnyílnak a kapuk Fotó: Reuters

Megnő a fizetésem, ha csatlakozunk az EU-hoz?

Az unióhoz való csatlakozással nem emelkednek meg automatikusan a fizetések, ez inkább az ország gazdasági fejlettségén múlik. Ha a magyar gazdaság fejlődik, valószínűleg a fizetések is megemelkednek. Az egyes tagországokban nagyon eltérő a bérszínvonal - például Portugáliában jelenleg is sokkal alacsonyabb az átlagfizetés, mint Németországban vagy Luxemburgban. A bérszínvonal sokkal inkább függ az ország gazdasági fejlettségétől, mint az EU-tagságtól. Jelenleg Magyarország gazdasági fejlettségi mutatói az EU-átlagok felénél járnak. Sok tagállamban ezek a mutatók messze az EU-átlag felett vannak. Egy átlagos luxemburgi állampolgár például több mint ötször olyan jómódú, mint egy átlagos magyar. Figyelemre méltó, hogy az unióhoz való csatlakozása után Portugália, Görögország és Írország gazdasága jelentősen kibővült, majd ennek nyomán jelentősen megnőttek a fizetések és velük az életszínvonal.

Veszélyeztetheti-e az állásomat az EU-ban lévő nagyobb verseny?

Az EU-hoz való csatlakozás egy nagy, nyitott piacra való belépést jelent, ahol éles a verseny. Ez a helyzet új befektetési lehetőségeket teremt. A statisztikai adatok szerint az EU-hoz csatlakozott államokban jelentősen megnőtt a beruházások értéke. Ha Magyarországon szintén nő a befektetések száma, akkor több munkahely lesz a meglévő, illetve az újonnan alakuló cégeknél. Persze ez nem vonatkozik a nem versenyképes vagy a versenyképesség érdekében a munkatársaktól megválni kényszerülő cégekre. A fellendülőben lévő iparágakban azonban - például az exportágazatokban vagy a fejlett technológiákat alkalmazó vállalatoknál, szolgáltatócégeknél - bővülhet a munkalehetőség. 

Milyen képzettséggel kell rendelkezni ahhoz, hogy külföldön dolgozhassunk?

Attól függ, hogy milyen állásra akar jelentkezni. Ha nem írnak elő végzettséget, akkor elég jelentkezni és várni. Ha viszont olyan szakmáról vagy iparágról van szó, melyhez a végzettséget igazolni kell, akkor kellenek az ezt tanúsító papírok. Ebben az esetben a jelentkezőnek joga van arra, hogy a végzettségét igazoló, Magyarországon szerzett papírokat egy másik tagállamban is elismerjék.

Nehezebb lesz munkát találnom, miután az ország csatlakozik az Európai Unióhoz?

Ez attól függ, hogy milyen iparágban vagy szakmában szeretne elhelyezkedni. Amint már fentebb említettük, a csatlakozással az ország belép egy nagy, nyílt piacra, ahol élesebb a verseny. Ez részben sok olyan lehetőséggel jár, amelyek nyomán új állások születhetnek, de megnő annak a kockázata is, hogy bizonyos területeken állások szűnnek meg. A nem versenyképes vagy a versenyképesség érdekében a munkatársaktól megválni kényszerülő cégeknél persze nagyobb ez a kockázat. Ilyenek például a bútoripari vállalatok, ugyanakkor a fellendülőben lévő iparágakban növekedhet a foglalkoztatottak száma. 

Vannak-e az EU-ban munkanélkülieknek szóló programok?

Igen. Ilyen például a Leonardo da Vinciről elnevezett szakképző program. Ebből az unió olyan projekteket finanszíroz, amelyek a dolgozók képzésével, átképzésével foglalkoznak. A legnépszerűbbek a dolgozók és a munkanélküliek számára is elérhető állástaláló (kihelyezési) és csereprogramok. E kihelyezési programok keretében például egy gyár is kérheti, hogy munkásainak találjanak új állást, vagy hogy a munkatársak elutazhassanak pár hetes képzésre. A képzés vagy a kihelyezéses gyakorlat letelte után az azt elvégzők úgynevezett Europass tanúsítványt kapnak, amely igazolja, hogy a Leonardo program keretében elvégezték az adott tanfolyamot, és/vagy megszerezték a gyakorlatot. Tagjelöltként Magyarország már most is részt vesz ebben a programban.

Ha munkanélküli vagyok, van jogom állást keresni más tagországokban?

Igen. Egy uniós tagállam polgáraként joga van nemcsak Magyarországon, hanem a többi tagállamban is állást keresni. Ma ehhez még munkavállalási engedélyért kell folyamodnia az adott ország hatóságainál, amelyek el is utasíthatják ezt a kérelmet. A csatlakozást követő későbbi években ez a helyzet változni fog: az egyes tagországok átmeneti időre különböző mértékben korlátozzák a munkavállalás lehetőségeit. Akinek ezek ellenére sikerül állást kapnia egy másik tagállamban, annak joga lesz ott letelepedni is. Ha azonban valaki három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik munkanélküliként egy másik tagállamban, és nem tudja igazolni hogy van kilátása arra, hogy hamarosan álláshoz jut, akkor a hatóságok felszólíthatják, hogy hagyja el az országot.

Ha elmegyek egy másik országba állást keresni, akkor is jogosult vagyok az itthon kapott munkanélküli segélyre?

Igen, bizonyos feltételekkel. Először is a magyar törvények alapján eleve jogosultnak kell lennie a munkanélkülieknek szóló juttatásra. Emellett be kell jelentkeznie a célország munkanélkülieket nyilvántartó hivatalánál. Ez azonban nem jár azzal, hogy azonos összeget kap a választott ország munkanélküli állampolgáraival - a segély összege a magyar jogszabályokban meghatározott összeggel lesz egyenlő.

Kereshetek állást egy másik tagországban anélkül, hogy személyesen odautaznék?

Igen, ennek számos módja van. Az EU-ban működik egy EURES nevű hálózat, amelyen keresztül az Európai Bizottság és a közösségi foglalkoztatási szolgálatok, illetve más, foglalkoztatáspolitikai regionális és nemzeti szervezetek működnek együtt. Az EURES-ből a költözni kész munkavállalók tájékozódhatnak az EU-ban - és néhány más országban - adódó álláslehetőségekről, munka- és életkörülményekről. Természetesen érdemes a választott ország újságjait is olvasgatni - akár az interneten is.

Biztosít-e az EU anyagi alapokat foglalkoztatáspolitikai munkához?

Igen, méghozzá az úgynevezett Európai Szociális Alap (European Social Fund, azaz ESF) keretében, mely a munkanélküliség enyhítését célzó projekteket társfinanszíroz. Egy ilyen projekt volt például Belgiumban, mikor tizenhat-tizennyolc éves álláskeresőknek egy heti tizenöt órás általános továbbképző és „álláskeresési tudnivalókat ismertető” kurzust indítottak. A kurzus szakmai gyakorlatra vonatkozó része összefüggött az iskolai tananyaggal. Egy másik projekt keretében Németországban építettek egy olyan kávéházat, ahol álláskeresési alkalom, átképzési és szakmaigyakorlat-ötletek és tényleges kurzusok várnak leszokott kábítószerfüggőket. Itt a (társadalmi visszailleszkedésüket) stabilizáló szakmai képzést vendéglátó-ipari szakképzés követi. Taggá válása után az ESF-pénzekből Magyarország is részesülhet.