Hazafi Zsolt
Pártatlan páros

A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet. 

Novotny Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetségének alakuló ülésén 

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) 1990-ben alakult, és jelenleg mintegy hatszáz taggal rendelkezik. A szövetség alapszabályban rögzített célja, hogy „a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során a keresztény világnézet, hit és erkölcs alapján tagjai révén az igazság igényeinek megfelelően történjék a tájékoztatás a környezetről, hazánk életéről és a világ dolgairól”. Az egyesület honlapján közöltekből kiderül, hogy a MAKÚSZ úgynevezett világi médiumoknál dolgozó tagjai leginkább jobboldali lapokban fejtik ki „a keresztény világnézet” talaján álló tevékenységüket. Többük éppen egyházpolitikai szakújságíróként határozza meg a közgondolkozást „hit és erkölcs” dolgában, mint például Jezsó Ákos, a Magyar Nemzet újságírója vagy Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz munkatársa. 
Szikora József a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, az Új Ember hetilap főmunkatársa a Heteknek elmondta: „Történelmi hagyománnyal bír Magyarországon a katolikus újságíró szervezet működtetésének »eszméje«, hiszen a 20. század első felében, amikor a katolikus újságírás a fénykorát élte, több ilyen jellegű szervezet is működött. A rendszerváltás után kitüntető lehetőséget jelentett számunkra, hogy a Magyar Püspöki Kar jelezte: támogatja egy katolikus, de nem egyházi, hanem civil szakmai újságíró-szervezet életre hívását. A MAKÚSZ mint egyesület független a püspöki konferenciától, de bírja az egyházvezetés eszmei támogatását. Személyes kapcsolatban Veres Andrással, a konferencia médiaügyekért felelős püspökével áll.” 
Mint az elnöktől megtudtuk: a szövetség célja a Krisztusról szóló tanítás hirdetése, melyet a laikus újságírók a saját keresztény vallásuk megélésén túl szakmájukkal is művelni képesek. A katolikus identitás ugyanis összeköti az újságírói hivatást végző személyeket, bár a szövetség semmilyen módon nem ellenőrzi, hogy tagjai valóban katolikusok vagy vallásosak.
Arra a kérdésünkre, hogy vetettek-e fel etikai problémákat világi sajtónál dolgozó katolikus újságírókkal kapcsolatban, Szikora József azt a választ adta, nem tud róla, hogy bármikor gondot okozott volna, amikor egy hívő újságíró a világnézetét képviselte a munkája során. „Számos és változatos módon megélhető a hitünk, mely beilleszthető egy adott szerkesztőségi élet és a szakma adta etikai szabályrendszerbe.” 
A MAKÚSZ politikai „pozíciójáról” szólva a szervezet elnöke kifejtette, hogy sem nem baloldali, sem nem jobboldali, hanem független civil szervezet. Céljuk elsősorban, hogy a sajtóban felmerülő etikai ügyekben - az állásfoglalásaik javarészt ilyen jellegűek - hozzájáruljanak a világos normarendszer kialakulásához. 
Április első hetében alapította meg harminc református, evangélikus, baptista és metodista vallású újságíró a Protestáns Újságírók Szövetségét (PÚSZ). Az egyesületi formában működő szervezet elnökének Novotny Zoltán sportújságírót, a Magyar Rádió főmunkatársát, elnökhelyettesének Fabiny Tamást, a Duna Televízió szerkesztőjét választották. Elmondható, hogy az egyesület vezetőségében helyet foglaló világi újságírók leginkább a jobboldali médiumokhoz tartoznak. A szövetség a tervek szerint etikai kódexet alkot, és sajtófigyelőt működtet majd. Az alakuló ülésen elhangzott, hogy tizenöt év után ismeretlen félként találkozott össze Magyarországon a média és az egyház, és így kötött most frigyet egymással. A frigy erejét jelzi, hogy Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre evangélikus elnök-püspök levélben üdvözölte a tanácskozást, sőt a szervezet titkárává Csoma Áront, a református felekezet szóvivőjét választották meg. 
„Fontos számunkra, hogy a Szentírás talaján álló protestáns értékrend beszivárogjon a közéletbe - indokolta lapunknak Csoma Áron titkár a szövetség létrehozását. A főtitkár szerint egy keresztény újságíró az evangélium szellemében hozzájárulhat a hazai közélet hangnemének, és a nyomorúsággal és viszállyal átitatott „médiatér” normalizálásához. Az egyesület további céljai, hogy tevékenységével elősegítse az egyházak és gyülekezetek sajtóval történő kommunikációját. A PÚSZ tagjainak - „önbevallás” alapján - gyakorló egyháztagoknak kell lenniük. 
Etikai kérdések kapcsán a főtitkár elmondta: az újságíróknak, médiaszakembereknek a saját felekezetük képviseletén túl keresztény-protestáns értékrendet is képviselniük kell, mivel azok kereskedelmi és politikai okokból sajnos kiszorultak onnét. Egyébiránt a szervezet etikai kódexe magalkotás előtt áll. 
A Protestáns Újságírók Szövetségének tagja lehet bármilyen „színezetű” - baloldali, konzervatív és liberális - lapnál vagy elektronikus médiumnál dolgozó sajtószakember, minthogy tagjai is. A szervezet vezetőségében nem lehet olyan személy, aki bármely pártnak a tagja. Mint Csoma Áron elmondta: el akarják kerülni, hogy bármilyen politikai oldallal összemossák szervezetüket.