Széchey Noémi
Koalíció helyett széthúzás

Az elmúlt napok Irakban elkövetett terrorcselekményei következtében április lett az iraki háború eddigi legvéresebb hónapja. Több mint száz, a koalíciós erők kötelékében szolgálatot teljesítő katona vesztette életét az elmúlt három hétben, és egyre több az iraki és külföldi civil áldozat is. A terror politikai téren is rombol: Spanyolország kapitulált. Az új kormányfő, José Luis Zapatero választási ígéretét is túlteljesítve azonnali hatállyal hazarendelte Irakban állomásozó 1300 katonáját. A spanyol példát más, eddig szövetséges országok is követték, ugyanakkor számos ország további támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat a terror elleni küzdelmében. Eközben felállították Bagdadban a Szaddám Huszein perét lefolytató bíróságot.

A gyerekeket szállító iskolabusz maradványai Bászra városában. Féktelen aljasság Fotó: Reuters

Az új spanyol miniszterelnök, José Luis Zapatero beiktatásának másnapján kijelentette, hogy „amint lehet”, hazarendeli az Irakban állomásozó 1300 spanyol katonát, mivel „semmilyen jel nem mutatja, hogy a helyzet Spanyolország számára kielégítően megváltozna az adott határidőre”. Választási ígéretében ugyanis ahhoz kötötte a csapatkivonásra vonatkozó döntését, hogy az ENSZ átveszi-e vagy sem a politikai és katonai irányítást a közel-keleti országban június 30-át követően. 
A spanyol döntés hatására a közép-amerikai Honduras, amely eddig az amerikaiak szoros szövetségese volt, hétfőn bejelentette: „amint lehet”, kivonja 370 katonáját, akik az aknamentesítésben és az egészségügyi misszióban láttak el feladatokat. A Dominikai Köztársaság elnöke, Hipolito Medzsia ugyanakkor kijelentette, hogy az ország 300 fős kontingense letölti iraki mandátumát. (Spanyolország saját csapatain kívül - elsősorban nyelvi okokból - biztosította mintegy további ezer salvadori, dominikai és hondurasi katona irányítását.) 
A thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Sinavatra is bejelentette, hogy kivonja 450 katonáját, ha Irak veszélyessé válik.
A 9500 katonáját Dél-Irakban állomásoztató Lengyelország bejelentette, hogy az eddig spanyol parancsnokság alatt álló katonái folyamatosan dolgoznak a feladatok átvételén az egység operatív működésének biztosítása és a katonák biztonsága érdekében, azonban nehézséget jelent számukra a kivonuló kontingens pótlása. Ugyanakkor lehetséges, hogy mandátumuk szeptemberi lejártakor hazarendeli Irakban állomásozó 2400 katonáját.
A bejelentésre reagálva George W. Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki, és egy telefonbeszélgetés során hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a „jövőben minden lépést nagy körültekintéssel kell meghozni annak érdekében, hogy ne adjanak a terroristáknak hamis biztonságérzést”. 
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kijelentette, hogy nem enged a terrornak, és az olasz csapatokat nem vonja ki az országból, annak ellenére, hogy a múlt héten négy olasz biztonsági őrt ejtettek túszul, akiknek szabadon bocsátása fejében az olasz csapatok kivonulását követelik. Berlusconi kedvező hírekre számít a túszok sorsát illetően (annak ellenére, hogy a négy túsz közül egyet már megöltek, és a többiek sorsáról egyelőre nem lehet bizonyosat tudni). 
Ausztrália további iraki jelenlétéről biztosította Washingtont, mondván, hogy nem hajlandó térdet hajtani a terror előtt. Aggodalmának adott hangot, hogy ha a spanyol példát más országok is követni fogják, az az iraki biztonságot áshatja alá, és a terroristák búvóhelyévé teheti az országot. Albánia, amely eddig csak szimbolikus jelenlétével támogatta a koalíciós erőket, biztosította az Egyesült Államokat, hogy kész megerősíteni katonai jelenlétét Irakban. Ukrajna is jelezte, hogy kész Irakban állomásozó katonáinak számát tovább növelni. A frissen választott szlovák elnök, Ivan Gasparovic, aki eddig ellenezte országa jelenlétét a közel-keleti országban, most kijelentette, hogy a világméretűvé váló terrorizmus indokolttá teszi jelenlétüket. „Vonuljunk ki Irakból, adjunk szabad kezet a terroristáknak, és távozzunk mint legyőzöttek, vagy pedig tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megállítsuk a terror továbbterjedését?” - tette fel a kérdést Gasparovic. 
A spanyol bejelentést viszont üdvözölte Muktada asz-Szadr síita vallási vezető, aki az eddig a spanyol erők által felügyelt szent városban, Nadzsafban bujkál. Miután érezhetővé vált a városban a spanyol jelenlét visszavonulása, asz-Szadr parancsot adott a Mehdi Hadseregnek a spanyolok elleni terrorakciók beszüntetésére.
Tovább folytak a tárgyalások az iraki és a koalíciós erők között a helyzet stabilizálására Fallúdzsában. Washington hetvenhétmillió dollárt ígért a város helyreállítására, míg az Iraki Kormányzótanács, a koalíció ideiglenes hatósága, valamint helyi tisztségviselők ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges lépést megtesznek egy valós és tartós tűzszünet elérése érdekében. Ennek ellenére Fallúdzsában szerda reggel újraéledtek a harcok az amerikai haditengerészet erői és a felkelők között. 
A Bagdadtól délre fekvő Bászra városát is robbanássorozat rázta meg a szerda reggeli csúcsforgalom idején, amikor öt, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel összesen négy rendőrőrs közvetlen közelében. A rendőrségi épületeket célba vevő merényleteknek 68 halálos áldozata és mintegy száz sebesültje van. Az áldozatok nagy része civil volt, sőt egy iskolásokat szállító busz is a merénylet áldozata lett, aminek következtében 18 gyermek is életét vesztette. Az első, rendőrnek álcázott öngyilkos merénylőt 30 perc múlva követte a második, így az első robbanás helyszínén összegyűlt tömegben robbant fel a második bomba. A helyszínre igyekező koalíciós erőket a tömeg kövekkel dobálta meg.