Molnár László
Vörösök és csillagok

Tiltott önkényuralmi jelkép viselése miatt állította elő Vajnai Attilát, a Munkáspárt alelnökét a rendőrség egy április 4-ei megemlékezés után. Az alelnök a Szabadság téri Szovjet emlékműnél tűzte ki magára az ötágú vörös csillagot, amiért is rendőri figyelmeztetésben részesült, ám azt figyelmen kívül, a csillagot pedig magán hagyta. Letartóztatása óta politikai és közéleti vita tárgya lett az ötágú vörös csillag tiltásának vagy engedélyezésének a kérdése. Az ATTAC Magyarország Polgárjogi Szervezet tiltakozó petíciót indított a szimbólum viselésének engedélyezéséért, három szocialista országgyűlési képviselő pedig törvénymódosítást kezdeményezett, hogy ezentúl ne tekintsék önkényuralmi jelképnek az említett szimbólumot. A vita jelzi, hogy máig nem tisztázott a „marxista-leninista” múlt értékelése Magyarországon.

Vajnai Attila. Hamar a bíróságon találta magát Fotó: MTI

A támogató indítványt aláíró Krausz Tamás történész, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke szerint a vörös csillag betiltása politikai érdek volt 1993-ban, avégett hogy kriminalizálják és diszkriminálják a baloldalt és annak történetét. Sajnos még - egy közismert Ady-idézettel fogalmazva - nem „hamvadt össze” „Hunnia úri trágyadombja.” A kommunizmust mint elméletet és praxist azonossá akarják tenni a sztálinista bűnökkel, mintha a vörös csillag ezen bűnöknek lett volna a szimbóluma, nem pedig az emberiség szebb, a társadalmi egyenlőségre épülő örök álmának. Továbbá ez az Orbán Viktor által benyújtott jogi kezdeményezés a világon is példátlan módon törvénybe igyekszik iktatni a fasizmus és kommunizmus azonosságáról szóló mesét - állítja Krausz.
A történész szerint látni kell, hogy nemcsak a vörös csillag és sarló-kalapács jegyében követtek el szörnyűséges bűnöket, hanem a kereszt és az iszlám vallási szimbólumok, sőt polgári demokratikus jelképek jegyében is mind a mai napig történnek ilyen cselekmények. Mégis ezek a vallások nem azonosak az erőszakkal, másról is szólnak, még emberszeretetről is. 
A fasiszta szimbólumok pedig kizárólag az erőszakról, a terrorról, a holokausztról. Úgy látja, az MSZP-ben ingadozik a képviselők többsége, ráadásul a politikai gyávaság erősebb, mint a politikai racionalitás iránti vonzalom, ezért nem merték eddig felülvizsgálni a kérdést. Az európai jog nem ismer a miénkhez hasonló, önkényuralmi jelképekről szóló törvényt. „Ez a jogszabály egyébként jogi nonszensz, mert 1946-47-ben a szövetséges hatalmak megállapították már, hogy mely szimbólumok tilalmasak Európában. A jelenlegi törvénynek, amely tiltja a vörös csillag szimbólumként való használatát, nincs semmilyen nemzetközi háttere. Ez az egész lényegében a régi, horthysta úri osztály leszármazottainak politikai bosszúja volt az államszocializmusért, ezt a vágyat elégítette ki Orbán Viktor kezdeményezésére az akkori parlamenti többség. De ma ez már nevetséges, hiszen a bukott Fidesz-kormány számos tagja is a szíve fölött viselte a vörös csillagos kommunista párttagkönyvet” - tette hozzá Krausz, aki szélsőséges politikai képmutatásnak tartja az egész „betiltósdit”. 
Kovács Kristóf, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szakreferense szerint mind a náci horogkereszt, mind a vörös csillag önkényuralmi jelképnek minősül. Tiltólistára pedig azért került, mert jelentéstartalma egy elnyomó rendszer szimbóluma, mely ne legyen reklámozható dolog, tárgy - mondja, hozzátéve: a törvényre azért van szükség, mert Magyarországon mást jelent egy vörös csillag, mint egy nyugati sörön vagy a kínai lobogón, ahol ezek nem a szovjet típusú totalitárius elnyomásra utalnak. Ha kivesszük a szimbólumot a törvényből, akkor a horogkeresztet és a többi önkényuralmi jelképet is ki kell venni, ráadásul nincs olyan uniós szabály, amely kötelezővé tenné az országra nézve, hogy rehabilitálja a vörös csillagot. „Sok ember járta meg a recski tábort és a Gulágot, a holokausztot is többen megélték, és nagyon sértő lenne egy idős embernek, ha valaki azt a szellemiséget tükrözve büszkén viselné a mellén a diktatúra jelképét” - állítja Kovács, aki szerint ugyanilyen hatást érne el, ha valaki egy nagy horogkeresztes pólóban menne szembe egy idős, Magyarországról elhurcolt holokauszt-túlélővel. Úgy érzi, a petícióban foglalt követelésre nincs elfogadható érv, csupán egyéni ambíciók, amelyekkel a szimbólum kivonását indokolják. 
Székely Péter, a Munkáspárt szóvivője szerint a vörös csillag és a sarló-kalapács az egész világ, a munkásmozgalom számára szimbólum, e mozgalom történetének a jelképe, nem szabad tehát összekötni egy rendszerrel. 1993 óta, mióta a parlament egyenlővé tette a fasiszta jelképeket a vörös csillaggal, a Munkáspárt folyamatosan követeli a törvény eltörlését. Az, hogy az MSZP-nek most jutott eszébe ez ellen tiltakozni, az „furcsa és álságos”. Székely figyelmeztet: május elsején csatlakozunk az Európai Unióhoz, melynek egyetlen tagállamában sem tiltott, sőt tudomása szerint van olyan európai képviselettel rendelkező párt, amelynek szerepel az emblémájában a vörös csillag. Furcsa állapot állna elő - vélekedik a szóvivő -, ha a spanyol vagy portugál kommunista pártból letartóztatnának valakit, mert kitűzi a szimbólumot tartalmazó jelvényét. Székely Péter egyszerű ismérv alapján tesz különbséget a két diktatúra jelképe között: a vörös csillag nem a Szovjetunió jelképe, hanem a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomé.