Tóth Ágnes
A fejlett világ betegsége

Hamarosan népbetegséggé válhat a prosztatarák, ha nem kerül előtérbe a megelőzés, ha nem valósul meg az érintettek rendszeres szűrővizsgálata. A várható élettartam növekedésével mind gyakoribbá váló probléma felismeréséről és kezeléséről dr. Geral Andriole-lal, a St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem Urológiai Sebészetének vezető professzorával, a téma nemzetközileg elismert szakértőjével beszélgettünk. 

Az olasz férfiak, ha évezredekig nem is, de európai viszonylatban is igen sokáig élnek. Várható élettartamuk megközelíti a nyolcvan évet, jellemzően nem rákosok, ami nagy mértékben köszönhető a mediterrán táplálkozásnak és a stresszmentesebb életvitelnek

- Mennyire gyakori betegség a prosztatarák?
- Az Egyesült Államokban az 50 év feletti férfiak hatodánál, a 80 év felettiek csaknem 80 százalékánál jelentkezik rosszindulatú prosztatadaganat. Tekintve, hogy a prosztatarák előfordulásának esélye az életkorral nő, azokban a jóléti társadalmakban, ahol a férfiak várható élettartama magasabb, gyakrabban lehet vele számolni. Mivel Magyarországon az infarktusnak és egyéb keringési betegségeknek, valamint a tüdő, gyomor és szájüreg rosszindulatú daganatainak tulajdonítható halálozás következtében kevesebben érik meg az aggastyánkort, ritkább a prosztatarák előfordulása. 
- Az Ön látogatását ezek szerint ilyen szempontból előremutatónak tekinthetjük, hiszen ha a mi országunkban is sikerül majd az életmód-változtatás elterjesztésével csökkenteni a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulását, mi is gyakrabban fogunk szembesülni az aggastyánkorra jellemző betegségekkel. Ön szerint ez mikorra várható?
- Az Egyesült Államokban a lakosság dohányzási és rossz táplálkozási szokásainak érzékelhető mértékű javulása jó két évtizedet vett igénybe. Közép-Európában igen elterjedtek az önpusztító magatartásformák, melyek az egészségügyi rendszert túlterhelő problémákat gerjesztenek, ugyanakkor egyelőre nem elégséges a betegségek megelőzésére és szűrésére irányuló kezdeményezés.
- Milyen tényezők fokozhatják a prosztatarákra való hajlamot?
- A daganatok kialakulása összetett folyamat. A prosztata rosszindulatú daganatainak előfordulásával összefüggést mutat a városi élet (feltehetőleg a stressz és talán a környezetszennyezés révén), a genetika (feketebőrűek és finnek között gyakoribb, japánok között ritka), a zsírban gazdag táplálkozás (szójaolajat fogyasztók között ritkább), valamint a tömény szeszes italok rendszeres fogyasztása.
- Mit javasol urológusként a férfiaknak?
- Próbálják meg némiképp csökkenteni életükben a stresszt, tartózkodjanak a tömény alkoholtól és az állati zsírban gazdag étkezéstől. 50 év fölött (családi halmozódás esetén 40 éves kortól) tanácsos évente szűrővizsgálaton részt venni, mely egy végbélvizsgálatot és egy PSA (prosztata specifikus antigén) nevű fehérje kimutatására szolgáló egyszerű vérvételt jelent. 
- Mi a különbség a PSA vizsgálat és az Ön tevékeny közreműködésével klinikai tesztelés alatt álló Proteomics módszer között?
- A páciensek szemszögéből semmi, hiszen ugyanúgy egyetlen vérvételről van szó. A különbség abban áll, hogy míg az eddig használt eljárással csupán egyetlen fehérje, a prosztata bizonyos megbetegedéseire jellemzőnek tartott PSA koncentrációját vizsgáltuk, a Proteomics módszerrel a vér minden fehérje-összetevőjét számba vesszük, és ezek speciális eloszlási mintája alapján egy szoftver segítségével elemezzük és ismerjük fel a rákra gyanús fehérje-összetételt. Eddig tehát csak azt találhattuk meg, amit kerestünk, ezután pedig a számítógép segítségével tudjuk meg, mit is kell keresnünk. A szoftvert bármilyen rákbetegségre be lehet tanítani: bizonyosan beteg és bizonyosan egészséges személyek fehérjeeloszlási adatainak betáplálásával. A számítógépes elemzés rámutathat eddig fel nem ismert jelentőségű fehérjékre, ugyanakkor egyes betegségekre eddig oly jellemzőnek gondolt mutatókat meg is foszthat jelentőségüktől. Amíg a PSA módszer megbízhatósága nagyjából 50%, a Proteomics esetében ez akár a 97%-ot is elérheti. A módszer még fejlesztés alatt áll, nagyjából két év múlva terjedhet el a gyakorlatban.
- Drágább lesz ez a vizsgálat a PSA-nál?
- Semmi esetre sem költségesebb, de hogy drágább lesz-e…
- Mire számíthatnak azok, akik a szűrővizsgálat során betegnek bizonyulnak? 
- A prosztatarák tünetmentes szakaszban való felfedezés esetén 85-95 százalékban a vizelési és szexuális funkció megőrzésével gyógyítható. A tüneteket okozó betegség kezelése viszont már csak 30 százalékos túlélést biztosít. Nem megengedhető, hogy az orvosi vizsgálattól való alaptalan félelem a betegség kezelhetetlenné válását eredményezze. Ráadásul számos urológiai panasz hátterében jóindulatú és jó hatásfokkal gyógyítható banális betegség áll.