Vissza a tartalomjegyzékhez


Ízfokozó: Szósz–szoros értelemben

Oly régóta forog közszájon a vicc, hogy már szakállas Móricka őszinte megfogalmazása: „Anya, csak egy van!” felkiáltással a csupán egy üveg lekvárt őrző kamrából. Mind az édesanyák felé érzett őszinte megnyilvánulás, mind az üres spájz következményeinek elkerülése végett érdemes szorgoskodni nyáron és kora ősszel, hogy a rákövetkező évszakokban csak élvezzük a napérlelte ízeket és egy-két felbontott, saját készítésű „konzerv” egyszerű feldolgozásának előnyeit. Receptünk Törökországtól a Balkán és Mediterránium országain át hétköznapinak ismert ajvár, más néven ljute, görög szájíz szerint készült változatát mutatja be. 

Fél kiló sült paprika, és szintén fél kiló sült padlizsán (mindkettő héj nélkül), 50 g paradicsomszósz, 1 közepes vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál napraforgóolaj, 1 evőkanál borecet, só, bors és 1 evőkanál cukor kerül a turmixgépbe, ahol egy gombnyomásra azonnal kész a szósz - szoros értelemben. E szósz nemcsak húsok, saláták nyakon öntésére szolgál, „lekvárként” is kenhető egy szelet kenyérre. S hogy a segítőkész Móricka ne keseredjen el, ha a hozzávalókat nem találja előre lesütve befőttesüvegekben, jó szívvel ajánlom a különböző délvidéki ajvárokat. Figyelem, ha mások is megkóstolják, nem jut többet szószhoz! (mn)