Új belpolitikai botrány Izraelben: úgy tűnik, Saron sem kerüli el elődei sorsát. Két korábbi kormányfő, Benjamin Netanjahu és Ehud Barak ellen is vizsgálatot indítottak korábban az izraeli bűnüldöző szervek. Netanjahut azzal gyanúsították, hogy nem számolt el a kormányfőként kapott ajándékokkal, Barakot pedig azzal, hogy alapítványain keresztül meg nem engedett eszközökkel szerzett pénzt korteshadjáratára. Egyikük ellen sem emeltek azonban vádat, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok elégteleneknek bizonyultak.
Vád egyelőre Saron ellen sincs. A nyomozást irányító ügyésznő, Edna Arbel az izraeli jogrendszerben megengedhetetlen módon kiszivárogtatta a nyomozás eredményét, amivel megsértette az ártatlanság vélelmét, hiszen a kormányfő számára is biztosítani kell az emberi jogokat. Innen tudjuk, hogy Ariel Saron ügyében vádemelési javaslatot terjesztett elő Menahem Mazuznak. A főügyész két hónapon belül dönt arról, elfogadja-e a nyomozás eredményét és vádat emel, vagy elejti azt.
A nyomozás szerint David Appel izraeli üzletember Saron fiának, Giladnak egy éven át havi 20 ezer dollárt fizetett tanácsadói tevékenységért, a már korábban megkapott 400 ezer dolláron felül. Appel további 1,5 milliót ígért, ha „Görög Sziget Idegenforgalmi Projekt”-je megvalósul. A nyomozók szerint az izraeli üzletember abban reménykedett, hogy Ariel Saron a Giladnak fizetett összeg hatására kormányfői pozíciójával az ügylet mögé áll. A projekt azonban nem sikerült, így Gilad a megállapodás szerint „csak” 640 ezer dollárt kapott Appeltől. A nyomozás megvesztegetési összeg elfogadásával gyanúsítja Ariel Saront. Appel valódi célja ugyanis az volt a Giladnak fizetett
összeggel, hogy Saron az idegenforgalmi projekt megvalósításáért a görög kormánynál lobbizzon.
Ariel Saront az ellenzék már most lemondásra szólítja fel. Egyesek szerint, ha a főügyész vádat emel ellene, akkor - két legfelsőbb bírósági precedensre hivatkozva - fel kellene függesztenie kormányfői tevékenységét, amíg az ügye
megnyugtatóan nem tisztázódik. A kormányról szóló új alaptörvény azonban a felfüggesztés jogintézményét nem ismeri. Eszerint az izraeli kormányfőnek csak akkor kell lemondania, ha a bíróság jogerős ítéletben elmarasztalja a korrupciós bűncselekményben. Ha a rá nehezedő erkölcsi nyomás miatt mégis megteszi, akkor sem írnak ki általános választásokat. A knesszet a helyén marad.
Ha a kormányfő lemond, azt írásban kell megtennie. Ebben az esetben a jelenlegi elnöknek, Mose Kacavnak hét napon belül kell kiadnia a kormányalakítási megbízást a legtöbb parlamenti képviselői hellyel rendelkező párt képviselője számára, amely várhatóan a Likud kormányfőjelöltje. Az új kormány megalakítására egyszeri 14 napos hosszabbítással 28 nap áll rendelkezésre. Ha a jelölt kísérlete meghiúsul, akkor még két másik jelölt is próbálkozhat. Ha a harmadik kísérlet is sikertelenül végződik, a parlamentet fel kell oszlatni, és legkésőbb kilencven napon belül új választásokat kell kiírni. Lemondását követően a kormányfő az új kormány megalakításáig hivatalában marad, ám képviselői státusát ez automatikusan nem érinti. Mandátumát, mentelmi jogával együtt, a Knesszet Házbizottsága függesztheti fel a büntetőeljárás idejére, ameddig döntés nem születik az ügyében. A kormányzatról szóló alaptörvény szerint a kormányfőnek nem a vádemeléssel, csak a jogerős ítéletet követően kell lemondania, akkor, ha erkölcsi elítéléssel együtt járó bűncselekményben nyilvánították bűnösnek. A megvesztegetési összeg elfogadása ezek közé tartozik.
Ettől függetlenül a kormányfőt hivatalából bármely esetben eltávolíthatja egy 61 képviselő által megszavazott bizalmatlansági indítvány is. Erre jelen esetben nem fog sor kerülni, mivel valószínűtlen, hogy a Likud képviselői
megszavazzanak egy ilyen indítványt.