Kovács Klára
Kémek krémje

Az üzleti hírszerzés több évszázados múltra tekint vissza, napjainkban, az információ korában mind nagyobb súllyal kerül a latba. Az információ a 20. század végére ugyanis piaci értékké vált, az intézmények, cégek nemcsak materiális, hanem információs vagyonnal is rendelkeznek. Ezek megszerzése, konkurenciához való juttatása, egyéb felhasználása nemcsak anyagi kárral jár, hanem presztízsveszteséggel, piaci pozíció-, versenyelőnyvesztéssel, erkölcsi kárral is. Az üzleti hírszerzés és elhárítás témakörében rendezett konferencia tanulsága egyszerűen megfogalmazható: a legfontosabb feladat a megelőzés; a legnagyobb probléma ugyanis abból származik, ha alábecsüljük a veszélyeket.

Hírszerző a hőskorból. A jövője elkezdődött 

A PriceWaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég legfrissebb felméréséből kiderül, a vállalatok továbbra is jelentős és növekvő veszélynek tartják a gazdasági bűnözést. A lopás, az üzleti hírszerzés, a számítógépes bűnözés, illegális termékmásolás komoly fenyegetettséget jelent. A felmérés szerint egy vállalat átlagosan 2,2 millió dolláros veszteséget szenved el évente az említett bűncselekmények következtében, s ennek csupán a 20 százalékát sikerül visszaszerezni. A tapasztalatok szerint minél nagyobb egy vállalat vagy intézmény, annál kiszolgáltatottabb. Elsősorban a pénzintézeteket, a telekommunikációs vállalatokat és a médiát fenyegetik leginkább a gazdasági bűnözők. A jövő kihívásai között a vállalatvezetők leginkább a növekvő mértékű számítógépes bűnözést és az üzleti hírszerzést nevezték meg. 
Az Open Gates Hungary Kft. által szervezett konferencián James G. Short, az IBA (Nemzetközi Testőr Szövetség) főigazgatója kifejtette, a mai lehallgatókészülékek - a technika gyors fejlődésének betudhatóan - egyre kisebbek és profibbak, ugyanakkor egyre nehezebben felderíthetők. Az üzleti hírszerzés gyakorlatában ma egyszerre vannak jelen a hagyományos technikák és a legmodernebb eszközök. 
Az egyik legnagyobb probléma a mobiltelefonok lehallgatása. Ha a mobil lehallgatókészülékkel van ellátva, kikapcsolt állapotban távolról is be lehet kapcsolni, így minden hallható, ami a helyiségben történik. A készüléket általában nagyobb méretű telefon akkumulátorában helyezik el, a mai kisebb töltővel rendelkező telefonok erre nem alkalmasak. A készülék jelenlétére utalhat, hogy az akkumulátor a szokásosnál jóval hamarabb lemerül, mivel a készülék a telefon energiaforrását használja. Mobiltelefon használható helymeghatározáshoz is, ám csak akkor mérhető be, ha be van kapcsolva. Ellenkező esetben csak a bekapcsolt állapot utolsó állomása ismert a hírszerzők számára. A mobiltelefonok lehallgatása költséges és kockázatos, hiszen gyanú felmerülése esetén az akkumulátor eltávolításával könnyen meg lehet szabadulni a poloskától. 
Ma is használatosak a már klasszikusnak számító tollban elhelyezett lehallgatókészülék kamerával, mikrofonnal felszerelve. 30-50 méteres hatótávolságban tökéletes színes képet és hangot szolgáltat, miközben íróeszközként is használható. Kis méretű - néhány milliméter átmérőjű - kamerák, illetve mikrofonok elhelyezhetők például a bútorokon, konnektorokba, hosszabbítókba, füstjelzőkbe, órákba, fényképezőgépekbe, de slusszkulcsba vagy táska, ruha egyes részeibe is. Szintén klasszikusnak számít, és napjainkban is dívik a vezetékes telefonba szerelhető 1,5-2 centiméteres kocka formájú műszer, amely nem a telefonálás során elhangzottakat, hanem a helyiségben zajló beszédet továbbítja. Rohánszky Mihály, a Kémfogó Detektíviroda ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetékes telefonbeszélgetés lehallgatása - az előzőekkel ellentétben - gyakorlatilag felderíthetetlen. Ez egy központból irányított művelet, amikor is rácsatlakoznak a vezetékre, és magát a beszélgetést hallgatják le. Az ISDN-rendszeren keresztül bonyolított telefonbeszélgetés is lehallgatható, de nagyobb a hírszerzők lebukási esélye, hiszen ebbe a műveletbe a telefonkezelő személyzetet is be kell vonni. 
Újabb technikának számít például a vízvezetékrendszerbe elhelyezett lehallgatókészülék, amely a fürdőszobában, WC-ben a gyanútlan beszélő hanghullámait veszi, továbbítva a jel értelmezhetővé válik. 
Ma már általánosnak számít a lézermikrofon, a gamma- vagy infrasugárzás elven alapuló készülékek használata is. A lézeres lehallgatókészülék „előnye”, hogy nem szükséges a helyiségben elhelyezni poloskát, mert egy szembe levő helyiségben alkalmazható. A néhány tízméteres körzetből a tárgyalóterem ablakára irányított készülék érzékeli a helyiségben a beszélgetés során keletkezett ablaküvegen rezgő hanghullámokat, amit értelmeznek a megbízók. Gamma-sugár felhasználása révén a fal sem lehet akadály: a tárgyalóterem falának túloldalára elhelyezett készülékek pontosan érzékelik és értelmezik a helyiségben elhangzottakat. 
A számítógépek sem maradnak ki a hírszerzők látószögéből. Manapság több olyan szoftver is szabadon letölthető az internetről, amely kiszolgálhatja a megbízók híréhségét. Szaktudás nélkül is letölthető, és az áldozat számítógépére küldhető egy úgynevezett billentyűzetfigyelő szoftver, amely a megbízónak jelentést küld minden leütött betűről, így könnyen megismerhetők a password-ök, a gépelt dokumentumok, az e-mailek. Egyszerűen kivitelezhető egy középkategóriás laptoppal is az e-mailek „lehallgatása”, egy másik programmal pedig bankkártyát lehet imitálni, amellyel lehívható az összeg. GPS- és GSM- rendszerek segítségével venni lehet azt a jelet, amelyet előzőleg a számítógépbe beépített processzor bocsát ki, így akár 100 méteres körzetben „láthatóvá” válik az, ami a képernyőn van. (Ez ellen védekezés lehet, ha fémmel vonják be a helyiség falát.) 
Papp Péter, a kancellár.hu Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a védelemhez nem elegendő a tűzfal, az antivírus szoftver, hanem egy jól összehangolt védelmi rendszer hozhatja meg az eredményt. 
Rohányszky felhívta a figyelmet az új létesítmények üzembe helyezésére. Az építés során egyszerű az eljárás: az épület kábelezésekor minden feltűnés nélkül eggyel több kábelt húznak be, amely révén gyakorlatilag minden helyiséget kontrollálni lehet, s igen nehéz a nyomára bukkanni. 
Az előadók hangsúlyozták, ma már nemcsak a csúcsszervek számára elérhetőek a poloskák, akár 20 ezer forintos önköltségi áron híradástechnikai üzletekben megvásárolható elemekből pár perc alatt jó minőségű lehallgatókészülék állítható össze. 
James G. Short kiemelte, Kelet-Európában elsősorban az elektronikai eszközök alkalmazása jellemző. A KGB a fénykorában nagyon sok ügynököt foglalkoztatott, akik jó része munka nélkül maradt a rendszerváltás után, technikai ismeretüket, szakmai tudásukat átmenekítették a magánszférába. Így Nyugat-Európához képest nagyon sok „szakember” mozog a szabad piacon. A felmérések szerint a hazai vállalatvezetők túlzóan és alaptalanul optimisták, hiszen a védekezési rendszerük nem európai színvonalú.