Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László
A sejk krónikája

Ahmed Jaszin, a Hamasz terrorszervezet vezetője a PFSZ archívuma szerint 1929. január 1-jén született egy Askelon környéki palesztin halászfaluban. (Izraeli források azonban hét évvel későbbre, 1936-ra teszik születését.)


Az elmúlt három és fél évben a Hamasz 425 támadást hajtott végre, amelyekben 377 izraeli veszítette életét, és 2076-an sebesültek meg, sokan közülük életre szólóan megbénultak, vagy elveszítették valamelyik testrészüket. A terrorakciók közül 52 öngyilkos merénylet volt, 288 áldozattal

Kilenc testvér közül a nyolcadik volt. Írástudatlan farmer apjának legalább két felesége volt. Jaszin ötéves volt, amikor apja meghalt.
1948-ban az akkor egyiptomi irányítás alatt álló Gázai övezetbe költöztek egy menekülttáborba.

Ahmed Jaszin egy tengerparti étteremben dolgozott. A strandon szórakozott barátaival, amikor elhibázott tornamutatvány következtében megsérült, és egész testére megbénult. Élete végéig tolókocsihoz volt kötve.

Egy évet töltött a kairói Ein Samsz Egyetemen (a Muzulmán Testvériség ekkor szervezte be tagjai közé), majd Gázában az ENSZ Menekültügyi Hivatalának iskolájában tanított. Szabadidejében - bár semmilyen vallási képzettsége nem volt - a menekülttáborban iszlám témában tartott előadásokat.

1970-ben a Gázai övezetben megalakította az Al-Mudzsama iszlám karitatív alapítványt. Ennek keretében egészségügyi és oktatási hálózatot működtetett, amely később megalapozta a Hamasz és az iszlám népszerűségét is. Szervezetét szociális reformmozgalomként tüntette fel. Izrael kezdetben pénzzel is támogatta a szervezetet, mert benne a PFSZ versenytársát látta.

Az iráni iszlám forradalom kirobbanását követően, 1979-ben Jaszin létrehozta a Madzsd al-Mudzsahedin („A hithű harcosok büszkesége”) nevű szervezetet, amely a Palesztina felszabadítását szolgáló fegyveres harcot is céljai közé sorolta. 1984-ben Izrael tizenhárom vezetőjüket, köztük Jaszint is letartóztatta, fegyvereiket elkobozta. Jaszin egy év múlva fogolycserével szabadult.

1988 februárjában, az első palesztin intifáda kitörését követően Jaszin hat másik társával megalapította az Iszlám Ellenállási Szervezetet, arab rövidítéssel, a Hamaszt.

1989-ben Izrael betiltotta a szervezetet, miután a Hamasz elrabolt és meggyilkolt egy izraeli katonát. A Hamasz kétszáz tagját vették őrizetbe, köztük Jaszint is. Egy katonai bíróság az Izraellel való együttműködéssel gyanúsított palesztinok kivégzésére való felbujtás vádjával kétszeres életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a sejket.

1991-ben Arafatnak az iraki háborúban való részvétele miatt az öbölmenti államok megszüntették a PFSZ anyagi támogatását, és a felszabaduló pénzt ezután Jaszin és a Hamasz számlájára utalták át. Volt olyan hónap, amikor egyedül Szaúd-Arábiából 28 millió dollárt kapott a szervezet. 

1992-ben Jichak Rabin utasítására a szunnita Hamasz négyszáz emberét Libanonba száműzték. A hamaszosokat a Hezbollah kiképezte, többek között az öngyilkos merényletek végrehajtására is. A szervezet ellenezte az 1993-ban kötött oslói megállapodást. 

A Hamasz 1995-től áttért a késes merényletekről a tömeges áldozatokkal járó öngyilkos akciókra.

1997-ben azonban Jaszin váratlanul kiszabadult, miután egy Hamasz-aktivista, Kalid Masal meggyilkolását megkísérlő izraeli ügynökök fogságba kerültek Ammanban. Kiszabadulásukért cserébe Jaszint visszaengedték Gázába, ahol hősként fogadták.

2000-ben a Hamasz Jaszin irányításával tevékeny részt vállalt az Izrael ellen kirobbantott második intifádában. Tömeges áldozatokkal járó robbantásaikat még az Amnesty International is népirtásnak és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeknek nevezte. 

2003 őszén izraeli harci gépek egy ötszáz kilogrammos bombát dobtak arra az épületre, amelyben a Hamasz vezetősége ülésezett. Jaszin azonban kisebb sérülésekkel megmenekült.

2004 márciusában Asdódban, egy vegyipari üzem ellen megkísérelt merénylet után (amelynek, ha a tervek szerint sikerül végrehajtani, a madridi robbantások után egy nappal több ezer áldozata lett volna) Izrael a Hamaszt stratégiai ellenségnek minősítette. Jaszin kivégzése a katonai és a politikai vezetők szerint csak az első lépés a szervezet teljes felszámolása felé.
Jaszin utódjául az ötvennégy éves Abd el-Aziz Rantiszit, a Hamasz másik alapítóját nevezték ki. Rantiszi kilátásba helyezte, hogy „levágja Saron fejét, 24 órán belül megrázkódtatja Izrael földjét, és kinyittatja a poklok kapuit”.