Munkatársunktól
Árdiktátum

Az egészségügyi tárca ajánlatnak, a gyógyszergyártó szakma pedig ultimátumnak nevezi a napokban lezajlott gyógyszerárvitát. A szerdai kormányülésen a várakozásoknak megfelelő döntés született: április 1-jétől 15 százalékkal csökken a pirulák jelenlegi termelői ára. Eszerint a jövő hónaptól 180 napon keresztül több mint tízezer gyógyszer ára alacsonyabb lesz, számítások szerint azonban „csupán” 10 százalékkal mérséklődnek az árak 15 helyett. 

A kormány szerint túl sokat járunk patikába Fotó: Somorjai L.

A kormány eddigi gyakorlatához képest szokatlanul radikális lépése mögött vélhetően kimondatlanul az úgynevezett Draskovics-csomag húzódik meg. Az említett változtatások nélkül az amúgy is túlságosan alultervezett gyógyszerkassza ugyanis 40-45 milliárdos mínuszba menne át az év végére, s ezt a költségvetési hiány radikális lefaragását célul kitűző kabinet igyekezett megakadályozni. 
Már az elmúlt évben is nagy mértékben nőtt a lakosság gyógyszerekre fordított kiadása, s ez a tendencia az idén csak tovább erősödött, ami természetszerűen a tb által kifizetett összeget is magával húzta. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a napokban kifejtette: „nem engedhető meg a továbbiakban a rendkívüli eladásösztönzés.” A gyógyszergyártó cégek szó szerint ultimátumot kaptak: vagy önként vállalják, hogy minden tb által támogatott gyógyszerkészítmény eladása után a bevételük 15 százalékát befizetik a gyógyszerkasszába, vagy pedig hatósági ár kerül bevezetésre, és egységesen 15 százalékkal kisebb termelői árat kell érvényesíteniük. A „lehetőséggel” csupán 32, jellemzően kisebb gyógyszergyártó élt, a többség passzív maradt. 
A kormány felszólította a gyógyszergyártókat, hogy a 600 forintnál drágább készítmények termelői árát 15 százalékkal csökkentsék, ám a szakemberek számítása szerint ez nem jár automatikusan ugyanekkora árcsökkenéssel, hiszen erre még a nagy-, illetve a kiskereskedési árrés is ráterhelődik, előzetes számítások szerint tehát várhatóan 10 százalékkal kell kevesebb pénzt hagynunk a patikákban. 
Skultéty László, a GKI-Egészségügy-kutató Intézet vezetője lapunknak kifejtette, jogszerűen járt el ugyan a kormány, mégis diktátumnak nevezhető az eljárás. Erre a lépésre ugyanis lehetőséget biztosít az ártörvény, és szemmel láthatóan figyelnek arra, hogy ne tegyenek alkotmányellenes beavatkozásokat. A fellépés versenysemlegesnek mondható, hiszen minden termékre egyaránt vonatkozik a rendelkezés. Nem gondolom azt sem - tette hozzá -, hogy negatív következménye lenne az ágazaton belül. Bár felmerült a sajtóban a nagyobb cégek esetleges kivonulása a hazai piacról, nemzetközi tapasztalatok ezt a gyakorlatot nem támasztják alá - magyarázta Skultéty.