Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Magyarország fenyegetettsége

A Magyar Köztársaság minden egyes állampolgára biztonságban van - jelentette ki a madridi terrortámadásra utalva Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Biztonságpolitikai szakértők ugyanakkor úgy vélik, az „iszlám reneszánsz” törekvése hazánkat is meghódítandó területnek tekinti, csakúgy, mint egész Európát, és csak idő kérdése, hogy mikor válik Magyarország másodrendű célpontból első rendű célponttá. Ez pedig indokolttá teszi az óvintézkedések megtételét.

„Minden jel arra mutat, hogy a globális terrorizmus elérte Európát. Felülvizsgálatra szorul a terrorizmus elleni küzdelem, és ez nem csak magyar természetű probléma, hanem az egész európai közösséget is érinti” - mondta lapunknak Demeter Ervin (Fidesz) korábbi nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, jelenleg a honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja. Gorka Sebestyén és Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértők szerint hazánkat is meghódítandó területnek tekinti az „iszlám reneszánsz” törekvése, úgy, mint egész Európát, s csupán idő kérdése, hogy mikor válik Magyarország másodrendű célpontból elsőrendű célponttá. Az egyes országokban élő és dolgozó alvó ügynökök ugyanis parancsra bármikor aktivizálhatóak, különösen a nyugati, multikulturálissá vált demokráciákban. Ezek az ügynökök látszatra asszimilálódtak a társadalomba, akár családot is alapíthatnak, ha viszont akcióról van szó, mindez nem számít. Ráadásul egy iszlám fundamentalistának könnyebb beépülni a keresztény tradíciókra épülő civilizációkba, mint fordítva. Így fordulhat elő, hogy Berlin lakosságának immár 12 százaléka vall iszlám hitet. Gorka Sebestyén lapunknak elmondta: A szocialista éra alatt a baráti arab országokkal együttműködve magyar tisztek is részt vettek terroristák kiképzésében, akiket az ideológiai harc keretében NATO, illetve amerikai célpontok ellen kellett volna bevetni. Emellett pedig Magyarországon is működnek olyan szélsőséges iszlámista csoportok, amelyeket megfigyelés alatt tart a Nemzetbiztonsági Hivatal. Magyarország tranzitország, átmehetnek rajta olyan információk, amelyek egy támadás előkészítéséhez fontosak lehetnek. Adott esetben az afganisztáni vagy iraki menekültek felhasználhatóak kisebb, koordinációs feladatok végrehajtására. 
Georg Spöttle sem „nyugtatta meg” olvasóinkat. Mint mondta, a NATO és az EU-tagság is növeli a terror kockázatát Magyarországon. Noha Budapest és London között jelentős a különbség, a szakember helyesnek tartja a londoni polgármester bejelentését, miszerint „csoda lenne”, ha nem történne terrortámadás a brit főváros ellen. Igaz, a kijelentés sokkoló, viszont ébren tartja a brit polgárok veszélyérzetét.
Keleti György volt honvédelmi miniszter (MSZP), a honvédelmi bizottság elnöke, a Heteknek úgy fogalmazott, hogy a madridi merénylet óta Európa számára „konkrétabbá vált” a fenyegetettség. A védelem számára első rendű a felderítés, azaz hogy milyen információk jutnak el a belbiztonságért felelős szervekhez. Mivel a honvédelem elsősorban a „látható” ellenséggel szemben tud fellépni, a terrorizmus visszaszorítását azzal segítheti, hogy a katonai felderítés és biztonsági hivatal együttműködik a Nemzetbiztonsági Hivatallal. 
Hazánkban a nemzetbiztonsági kabinet legutóbbi ülése „közvetett” veszélyeztetettséget állapított meg Magyarországon, és fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről rendelkezett: ezután nagyobb erővel védik a tömegközlekedési eszközök, szállodák, bevásárló központok biztonságát, szigorítják a határőrizetet, és minden menekült státuszért folyamodó személyt nemzetbiztonsági ellenőrzésnek vetnek alá. 
A tömegközlekedésben kiemelt jelentőségű lehet a metró védelme - Londonban például a rendőrség óriásplakátja a gazdátlan csomagok bejelentésére szólít fel. Hazánkban 1999 áprilisa óta működik metróbiztonsági szolgálat, amely a védelemért felelős. Ezek a szakemberek konkrét esetekre konkrét forgatókönyvekkel rendelkeznek - tájékoztatta lapunkat Sutyor Lászlóné, a Metró Üzemigazgatóság forgalmi főmérnöke. A madridi események után ezek a biztonsági emberek nagyobb aktivitással dolgoznak, de a vezetőség a metró civil dolgozóit is fokozott óvatosságra szólította fel - tette hozzá. A MÁV kommunikációs igazgatóságának vezetője, Stromajer Andrea viszont az utasok veszélyeztetettségét firtató kérdésünket azzal az indokkal utasította el, hogy azok „biztonságpolitikai kérdéseket érintenek, melyeket nem áll módunkban megválaszolni”.
Márpedig - mint azt Demeter Ervin is hangsúlyozta - „a terrorizmusban az a legborzasztóbb, hogy egy sunyi, alattomos harcmodor, amely ártatlan embereket vesz célba, előre nem meghatározható helyszínen és időpontban, tehát nagyon nehéz - szinte lehetetlen - védekezni ellene”. Másként fogalmazva: a védelem nemcsak a hivatalos szervek, hanem a civil lakosságnak is ügye, nem véletlen tehát a londoni példa - a polgárok minél nagyobb bevonása.