Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Madridi fordulat: háttal Iraknak

Ha az al-Kaida a felelős a madridi merényletekért, akkor „Spanyolország lehet az első állam, amelynek miniszterelnöke Oszama bin Ladennek köszönheti a posztját” - állítja a londoni Royal United Services Institute igazgatója, Jonathan Eyal. A The Guardianben idézett vélemény szándékosan sarkítva fogalmaz a spanyol parlamenti választások váratlan kimenetelére utalva. A terrortámadás után három nappal megtartott szavazást a korábban biztos befutónak tekintett Néppárt helyett a Spanyol Szocialista Munkáspárt nyerte meg, így José Luís Rodríguez Zapatero szocialista pártelnök alakíthat kormányt Madridban. Zapatero külpolitikája újrarajzolhatja Európa politikai térképét, és hatással lehet az őszi amerikai elnökválasztásra is. 


José Luís Rodríguez Zapatero. Új szövetségeseket keres Fotó: Reuters

Spanyolország még a csütörtöki terrortámadás kiváltotta döbbenettől és a tehetetlen dühtől kábultan ment el szavazni vasárnap. A szokatlanul magas részvétellel megtartott spanyol parlamenti választásokon - a várakozásokkal szemben - a korábban ellenzéki szerepet betöltő Spanyol Szocialista Munkáspárt szerezte meg a szavazatok 43 százalékát, míg a korábban biztos befutónak tekintett konzervatív Néppárt csak 37,5 százaléknyi szavazatot kapott. A meglepetésszerű eredményt az elemzők egyértelműen a csütörtöki merénylettel magyarázzák, mivel egészen addig José María Aznar kormányfő pártja messze vezette a közvélemény-kutatásokat.
Az erőskezű vezetési módszeréről híres kormányfő nyolc sikeres évet tudhatott maga mögött: gazdaságpolitikájának keretében csökkentette az adókat, sikerrel vette fel a harcot a korrupció ellen, 23 százalékról 9 százalékra csökkentette a munkanélküliséget, rendbe hozta a költségvetést, az állami kiadásokat a GDP 48 százalékáról 40-re csökkentette, a gazdaság 4 százalékos növekedése pedig az egyik legerősebb volt Európában. Miniszterelnöksége idején Spanyolországban az egy főre jutó éves jövedelem több mint 21 ezer dollár lett. A választási eredmény azonban azt mutatja, hogy a terrorizmus nyolc év sikeres gazdaságpolitikájának eredményeit is kikezdheti. Aznar kormánya ugyanis a választási kampány utolsó három napjában vesztette el a választásokat, állítják az elemzők, mivel az ETA baszk terrorszervezetet tette felelőssé a merényletekért, annak ellenére, hogy azt a szervezet határozottan cáfolta, és hogy egyre több bizonyíték szólt amellett, hogy az al-Kaida iszlám terrorszervezet áll a merényletek mögött.
A szocialista miniszterelnök-jelölt, José Luís Rodríguez Zapatero a választásokat követő első nyilatkozatában azonnal kijelentette: a választási eredmények nem a csütörtöki terrortámadás hatását tükrözik, hanem a spanyol nép azon igényét, hogy leváltsa azt a kormányt, amely rosszul végezte a dolgát. Véleménye szerint Aznar kormánya Irak-politikájának köszönheti bukását, mivel súlyos hibát követett el azzal, hogy támogatta az Egyesült Államokat az iraki háborúban. (Igaz, hogy a közvélemény-kutatások eredményei egészen csütörtökig nem tükrözték a kormányváltó hangulatot.) Zapatero kijelentette, hogy Spanyolország, ígéretéhez híven, vissza fogja hívni Irakban állomásozó 1300 katonáját, amennyiben az ENSZ július elsejéig nem veszi át a békefenntartó szerepét Irakban.


Az egyik felrobbantott vasúti kocsi Fotó: Reuters

A leendő miniszterelnök ezzel egy időben máris támadásba lendült Amerika és Anglia ellen, kijelentve: „Blairnek és Bushnak el kellene gondolkodniuk, és némi önkritikát kellene gyakorolniuk…, hogy nem lehet hazugságokkal háborút indítani.” Bár elsődleges céljai között szerepel a terrorizmus visszaszorítása, azt nem az Egyesült Államokkal karöltve képzeli el, hanem az Európai Unió következetesebb támogatása révén. „Spanyolország visszatér Európához, és eddig soha nem látott Európa-barát politikát fog folytatni”, amelynek révén helyreállhat a korábbi „fantasztikus” kapcsolat Franciaországgal és Németországgal. Zapatero álláspontja szerint Spanyolország felül fogja vizsgálni az európai alkotmánnyal kapcsolatos korábbi álláspontját, és a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az a leghamarabb megszülethessen. 
A spanyol szocialista párt hatalomba kerülésével megváltoznak az erőviszonyok az Európai Unióban is. Madridnak az „öreg Európába” való visszatérésével Brüsszel fellélegezhet, hiszen új erőre kaphat a gyorsabb európai integrációt sürgető francia-német blokk, amely határozottabb önálló fellépést szorgalmaz az Egyesült Államokkal szemben. Blair elvesztett egy szoros szövetségest, és elképzelhető, hogy az új tagállamok felé kell fordulnia pozíciójának megerősítése érdekében. Lengyelország egyedül maradhat az alkotmánnyal kapcsolatos álláspontjával, az amerikai, illetve a francia-német tábor között lavírozó Olaszország számára pedig egyre nehezebb lesz a kontinentális Európán kívül maradni. 
Aznar bukásával Bush amerikai elnök elvesztette egyik legszorosabb szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó hivatalnoka szerint elképzelhető, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-hez forduljon, egy újabb határozat elfogadását sürgetve még az iraki hatalomátadás végső időpontja előtt, amely nemzetközi felhatalmazást adhat az ott állomásozó csapatoknak, ezzel bátorítva szövetségeseit, például Spanyolországot arra, hogy ne vonják ki csapataikat Irakból.