Eperjesi Ildikó
Kétsebességes Európa felé

Nyilvánvalóan igyekezett visszahódítani az „Új Európát” Jacques Chirac francia köztársasági elnök e heti kétnapos budapesti látogatásán. Az amerikaiak iraki beavatkozása nyomán elhidegült európai-amerikai viszonyban bátran állást foglaló fiatal európai demokráciák közül a jelek szerint Chirac főként hazánkra építene. A franciák számítanak a magyarokra a „kétsebességes” Európa magállamai között is, melyek száma mintegy kilenc-tíz lenne. A sokak szerint európai keretben megjelenő francia hatalmi törekvések mélységét jelzi, hogy Chirac Budapesten megfogalmazta a világkormányzat igényét. 

Medgyessy Péter átveszi a Becsületrendet. Új Európa Fotó: Vörös Szilárd

A franciák szemmel láthatóan nem kívánnak belenyugodni abba, hogy Európa gravitációs központja kelet felé tolódott el, hiszen az Egyesült Államokkal hagyományosan jó kapcsolatokat fenntartó kelet-európai országok súlya az elmúlt évben ugyancsak megnőtt. A francia elnök budapesti látogatása mellett ezt jelzi, hogy a hagyományosan az unió tengelyének tekintett Németország és Franciaország első emberei, Chirac és Gerhard Schröder a minap csúcstalálkozóra hívták a brit miniszterelnököt, Tony Blairt. 
A francia sajtó szerint nem volt véletlen, hogy az elnöki vizitnél éppen Magyarországra esett a választás, mivel hazánk Európával kapcsolatos jövőképét Franciaországhoz hasonlóan látja. Chirac a magyar parlamentben elmondott beszédében sürgette, hogy még ebben az évben fogadják el az EU alkotmányát, amely törekvés tavaly decemberben megrekedt. Akkor a francia államfő egy februári találkozóról tett említést, amelyre az alapítókon kívül a briteket, a görögöket és a magyarokat is meghívnák. Ismét napirendre került a kétsebességes Európa gondolata, melynek „éltanulói” mintegy kilenc-tíz tagot számlálnának. Chirac akkor keményen fogalmazott: ha 2004-ben nem kerül pont az alkotmány végére, az óhatatlanul az unió kettészakadásához vezet. 
A kétsebességes Európa gondolata megjelent Chirac budapesti beszédében is: az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország huszonötödmagával kívánja építeni Európát, mert sem megosztott, sem megbénult Európát nem akar. Hozzátette azonban azt is: hagyni kell, hogy a huszonötös keretben a legelszántabbak „felderítők” módjára gyorsabban és messzebb haladjanak egyes területeken, mert ennek gyümölcsét egész Európa fogja learatni.
A hivatalos tárgyalásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatón Medgyessy Péter miniszterelnök elfogadhatónak nevezte a gyorsabban haladók csoportosulását, egyben hozzátette, hogy Magyarország is közéjük szeretne tartozni a legtöbb területen. Chirac a parlamentben szólt arról is, hogy tovább kell fejleszteni Európa katonai kapacitásait, ami jellegzetes eleme a kétsebességes Európának. Az EU létre kíván hozni egy hatvanezer fős gyors reagálású erőt, amelynek fő feladata a béketeremtés és -fenntartás lenne az unió érdekkörének tekintett zónában, többek között a Közel-Keleten.
Az uniós tagállamok között Magyarországnak egyértelműen nőtt az elismertsége - írja a tekintélyes francia lap, a Le Figaro. A magyarokat a jóindulat vezérli, és könnyebb velük megegyezni, mint a lengyelekkel - állítja egy, a lapnak nyilatkozó európai diplomata. Magyarország - ellentétben másokkal - a szomszédos országokban élő kisebbségei miatt arra is rákényszerül, hogy regionális felelősséget tanúsítson. A franciák elismerését jelzi, hogy Chirac elnök budapesti látogatása során a külföldi állampolgárnak adható legmagasabb francia állami kitüntetéssel, a Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki Medgyessy Péter miniszterelnököt.
Jacques Chirac parlamenti beszédében utalt a nemzeti kisebbségekre. A kisebbségi jogokat idéző rész francia támogatással került be a készülő európai alkotmány szövegtervezetébe, de a francia államfő szerint az eltérő történelmi és jogi tradíciók alapján Franciaország ezt a kérdést másként kezeli. Chirac és Medgyessy tárgyalásai során szó volt arról, hogy a magyarok és a franciák a tervek szerint EU-forrásokat vesznek igénybe, hogy a Párizs és Bécs között épülő nagy sebességű vonat, a TGV Budapestet is elérje.
A francia államfő a hivatalos magyar közjogi személyiségekkel folytatott tárgyalásai után rövid megbeszélést tartott Orbán Viktorral is. A Fidesz elnöke elsősorban Horvátország európai csatlakozása mellett lobbizott a Jacques Chirackal folytatott megbeszélésen.