Vissza a tartalomjegyzékhez


Szexünnep Rióban

A brazil karnevál, melyet az „emberi hús ünnepének” is neveznek, gyakran ütközik ellentmondásokba. Miközben például félmeztelen táncosok felvonulása zajlik, a teljes mezítelenség szigorúan tiltott. A riói karnevál mindig is az eksztázisról, a mámorról és az erotikáról szólt. A múlt hét végén lezajlott ünnepen egy híres tánccsoport a szamba népszerűsítése mellett a demonstrációt arra is felhasználta, hogy figyelmeztesse a résztvevőket a szexuális veszélyekre. Meglehetősen borzolta ezzel a kedélyeket, kiváltva a helyi klérus heves haragját is - nem maga a szexünnepi esemény, hanem sokkal inkább a karneválon teret kapó AIDS-ellenes kampány és óvszerreklám miatt. 

A hírek szerint pezsgett minden sikátor az idei riói karnevál idején, a várost ellepték a turisták ezrei. A felvonuló szambacsoportok közül kiemelkedett néhány jelentősebb, tradicionális formáció, mint például a Grande Rio, amely egyik táncával és dalszövegével a szabad szex veszélyeire hívta fel a figyelmet. Egyik dalukban az óvszer gyakoribb használatára buzdítottak a táncosok. 
„Nagyon tiszteljük az egyházat, mivel egy katolikus országban élünk. De a gumi óvszer fontosságát is felismertük, és ez a felhívás nem az egyház ellen van” - magyarázta Leige Monteiro, a Samba Grande Rio tánciskola szóvivője. Ugyanakkor Joaosinho Trinta divattervező - akinek ruháit, jelmezeit viseli a csoport - szinte provokálta a papságot azzal, hogy felvonultatott - igaz, bírói rendeletre arany tüllel kicsit körbecsavarva - két gigantikus méretű, Ádámot és Évát szimbolizáló, félreérthetetlenül pózoló meztelen szobrot. Ezt követte egy kocsi a Káma Szútra jeleneteit megelevenítő szobrokkal - egytől egyig fekete nylonba burkolva, melyeken vérvörös betűfelirat díszelgett: „Cenzúrázva”. Ezen túlmenően a szokásos, erotikus táncos felvonulók, illetve felfújt óvszerek százai és egyéb kísérőmozzanatok tarkították a százezres tömegeket vonzó eseményt. 
A nyilvánvaló provokáció ellenére a riói püspök reakciója kezdettől meglepően visszafogott volt, és elődjével ellentétben nem tiltakozott a parádés felvonulás ellen. A korábbi egyházi méltóság főképp a katolikus jelképek gyakori felbukkanása ellen emelte fel szavát, mivel a karneválon felvonulók gyakran alkalmazták a szent szimbólumokat. „Ez tipikus brazil dolog. Mindig mindennek csak a feléig jutunk el. Nem vagyunk radikálisok semmilyen szempontból: sem a vallásban, sem a szexuális szabadságban nem megyünk el a végletekig” - vélte az egyik helyi újságíró.
Sokan úgy vélik, hogy a karnevál nem más, mint egy anarchiába süllyedő, mámoros ünnepség, ahol a tánccsoportok hölgy- és férfitagjai mindent elkövetnek azért, hogy ők nyerjék a felvonulást. A győzelem nagy dicsőség, így a tánciskolák vizuálisan egyre csak fokozzák a hatást: ami elég volt egy éve, az idén már kevés, így marad a meztelenkedés, a látványos és sokkoló figurák.
A kormány is erre az időszakra tervezte az AIDS-ellenes kampányának csúcspontját: öt nap alatt tízmillió ingyenes gumi óvszert osztottak ki a reggelig táncoló és mulatozó sokaság közt. Minden brazil település megünnepli a karnevált, de a legnagyobb figyelem a riói mulatságot kíséri: ott külön erre a célra épített lelátók, brazilok és turisták tízezrei előtt masíroznak el a tizennégy legkiemelkedőbb szambaiskola növendékei hangos dobszó közepette, táncosokkal és énekesekkel soraik közt.
(Origo-Hetek)