A héten három napon keresztül a Palesztin Autonómia propagandaoffenzívájának volt a helyszíne a Hágai Nemzetközi Bíróság, amelyet az ENSZ-közgyűlés kilencven ország által támogatott indítványa alapján kértek fel véleménynyilvánításra az izraeli védelmi fal építésének jogosságáról. Az indítványról szóló határozatot nyolc ország - köztük Ausztrália és az Egyesült Államok - elutasította, hetvennégy ország tartózkodott vagy részt sem vett a szavazáson.
A hétfőn kezdődő meghallgatás hangulata részben azt az 1975-ös ENSZ-közgyűlést idézte, amely végül a cionizmust a rasszizmus egyik formájának nyilvánította, bár a jelenlegi vita hevességét jócskán csökkentette a nagyhatalmak - az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Oroszország - távolmaradása, amelyek nem értettek ugyan egyet a fal felállításával, de elutasították az ügynek a Nemzetközi Bíróság előtti tárgyalását is. Jack Straw brit külügyminiszter parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a védelmi kerítés építésével kapcsolatos jogi aggályaik ellenére Nagy-Britannia a bírósági tárgyalás ellen foglal állást. „Ezt az álláspontot képviseli az Európai Unió többi tagállama is… Az Egyesült Királyság eljuttatta a bírósághoz írásos állásfoglalását, amelyben hangsúlyoztuk, hogy a bíróságnak diszkréciót kell gyakorolnia az ügyben, és el kell utasítania az állásfoglalást” - nyilatkozta a brit külügyminiszter.
A bírósági tárgyalás a palesztin álláspont ismertetésével kezdődött, majd a meghallgatáson részt vevő országok fejtették ki véleményüket.
Dél-Afrika, Algéria, Szaúd-Arábia, Banglades, Beliz, Kuba, Indonézia, Jordánia, Madagaszkár, Malajzia, Szenegál, Szudán és az Arab Liga egyöntetűen tagadták Izrael jogát a biztonsági fal kiépítéséhez, és ennek nemzetközi és legfőképpen emberi jogi negatív vonatkozásait emelték ki. Kuba kedden kifejtette, hogy a fal felépítése
humanitárius katasztrófával járhat, és egy „rab nemzedéket” hoz létre. Beliz álláspontja szerint a fal felállítása sérti a palesztinok jogait, ugyanakkor Izraelnek jogában áll megvédenie magát. A karib-szigeteki ország részvétele a tárgyaláson némi meglepetést okozott, a közép-amerikai állam ugyanis nem ismert szereplője a nemzetközi politikának.
Az izraeli diplomácia szerint Beliz Izraellel szembeni fellépése az ország részben palesztin gyökerekkel rendelkező miniszterelnöke, Szaid Musza politikájának köszönhető. A szerdai meghallgatáson Monique Chemillier-Gendrau az Iszlám Konferencia képviseletében kifejtette, hogy „Izraelnek nem falra van szüksége ahhoz, hogy békében éljen, hanem arra, hogy minél gyorsabban megegyezzen a palesztinokkal”. Az Iszlám Konferencia jogi képviselője szerint nem lehet lebecsülni az Izrael elleni támadások súlyosságát, de Izrael azokért bizonyítékok nélkül teszi felelőssé a Palesztin Autonómiát.
A Hágában felszólaló országok - amelyek az elmúlt évek történéseit figyelembe véve saját határaikon belül nemigen jártak élen az emberi jogok maradéktalan érvényesítésében, gondoljunk Kubára, Szudánra, Jordániára vagy Algériára - nem tudtak semmilyen reális támpontot adni arra, hogyan védhetné meg magát humánusabban Izrael a terrorral szemben.
„Nem nekünk kellene vádlottnak lennünk Hágában, hanem a palesztin terrorállamnak és a terrorszervezeteknek. Ezt követeli az igazság” - mondta hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter. Netanjahu szerint senkinek sincs jogában Izrael „élő lelkiismereteként” fellépni. „Megvan a saját lelkiismeretünk, és most a lelkiismeretünk azt diktálja, hogy fontosabb megvédenünk az életünket, mint hogy mások életkörülményeit javítsuk. Az élet minősége folyamatosan javítható, a halál viszont örök” - mondta Netanjahu. Izrael Hágába csak két üzenetet küldött: egy írásos állásfoglalást a Nemzetközi Bíróság számára, illetve a három hete felrobbantott 14-es buszt, a lelkiismeret üzeneteként.