Riasztó hírek keringenek az élelmiszer-készítmények adalékairól, megbízhatónak tűnő intézmények kutatásaival alátámasztva. Ezek az anyagok jó ideje már nemzetközi kóddal, az E betű és egy szám kombinációjával jelöltek hazánkban is. Mint a magyar élelmiszer-biztonsági szakemberek rámutatnak, a veszély csupán rémhír, ha bevizsgált és hivatalosan forgalmazható élelmiszerről van szó.
Hazánk lakosai fejenként és évente átlag 600 kiló élelmiszert fogyasztanak, amivel 2,5-3 kiló „E-számos” adalékanyag is szervezetükbe jut. Igaz-e, hogy sok E-szám netán egészségre ártalmas, sőt esetleg rákkeltő élelmiszer-adalékokat takar? Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-biztonsági szakértői ennek jártak utána. Időnként ijesztő listák látnak napvilágot az élelmiszer-adalékanyagok káros hatásairól. A Németországban (is) már húsz éve terjesztett listák hazugságok, hisz nem létező E-számokat is tartalmaznak, és a listákat nem a megnevezett francia, német és más kórház vagy intézet adta ki. Jó, ha tisztába jövünk az adalékanyagok igazi tulajdonságaival! Az ENSZ szakértői, az EU és a magyar szabályozásért felelős szakértők egyetértenek abban, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint csak a szükséges mértékben engedélyezzenek adalékanyag-használatot. A
mennyiségi szabályozások persze nem a normálistól eltérő - például allergiás - esetekre vonatkoznak, ezért az összetevők feltüntetése létfontosságú. Az élelmiszer-kutatók és a táplálkozási laboratóriumok folyamatosan figyelik a felhasználás hatásait, ha pedig kell, változtatnak a listán. Az EU részletesen szabályozza az adalékanyagok minőségi és mennyiségi felhasználását, a magyar élelmiszertörvény pedig mindenben megfelel a szigorú uniós szabályozásnak.
Az E-jel és a szám az élelmiszer-adalékanyagok nemzetközi jelzése, minden országban ugyanazt jelenti. Az élelmiszerek címkéin vagy a csomagoláson az E-számok felsorolási sorrendjét a mennyiségük határozza meg.
Az adalékanyagokat azért használják a gyártók, mert növelik az élelmiszerek eltarthatóságát, visszaállítják a gyártás során kifakuló színt vagy a lecsökkenő ízt. Máskor a kívánt jelleg, (habos, zselés, savanyú, keserű stb.) vagy kalóriamentes édes íz elérése a cél. Az is előfordul sajnos, hogy az olcsóság miatt, illetve a terméknek a valódinál jobbnak láttatására mértéktelenül használnak adalékanyagokat. Egy jó tanács adható: ha egy élelmiszerhez a címkéje szerint több mint hatféle adalékanyagot használtak fel, megfontolandó a fogyasztása. Hazánkban az élelmiszerek előállításához csak az egészségügyi miniszter által engedélyezett adalékanyagokat szabad felhasználni. Ezek felhasználási céljuk szerint huszonnégy csoportba sorolhatók. A csoportok egyike a színezékeké. Nem használható színezék többek között a nyers élelmiszerekhez, a tejhez, a palackozott vízhez, illetve a csecsemő- és kisgyermek-ételekhez. A rémhírlistákon a legveszélyesebbnek tartott tartósítószerek főleg E 200 és 285 közötti számokon szerepelnek, de e sávban vannak közismert és ártalmatlan anyagok kódjai is. Például E 260-as az ecetsav, E 270-es a tejsav, a citromsav pedig E 330-as kóddal szerepel. Minderről tájékoztat az OFE most kiadott, az összes E-számot megnevező, csoportosító füzete, amelyet a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalban mutattak be. Az OFE központjában, hamarosan pedig harminc vidéki irodájában kérhető ez a füzet, s rövidesen az egyesület honlapján -
)