Vissza a tartalomjegyzékhez

Bugár Árpád, Pozsony
Melegen ajánlották

A szlovák kormány a múlt héten fogadta el a korábban sok vitát kiváltott, úgynevezett antidiszkriminációs törvényt. A hamarosan a parlament elé kerülő tervezet szövegezése alapján tilosnak minősül a faji, vallási, nemi, etnikai alapon, valamint szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Ez utóbbi - csak a munkajog területén érvényes - szempont szövegbe kerülése miatt a kereszténydemokrata miniszterek nem szavazták meg a jogszabályt.

A törvény előterjesztője, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes egyébként szintén kereszténydemokrata politikus (a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból indult, amely a jelenleg kormányon levő három párt korábbi fúziójából létrejött Magyar Koalíció Pártja egyik anyapártja), mégis egészen másképp látja a helyzetet. „Szlovákia nagy lépést tett Európa felé” - adott hangot elégedettségének a jogszabály elfogadása után. Az integrációért és a kisebbségi jogokért felelős Csáky szerint jó törvény született, az európai uniós irányelvek alapján. 
Daniel Lipsic, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) igazságügy-minisztere azonban nem ért egyet kollégájával. Szerinte az EU-ajánlás önmagában nem elégséges indok hasonló törvény megalkotására, és nem lehet minden szempontból kötelező érvényű. A kereszténydemokraták értelmezésében nincs is szükség a jogszabályra, mivel a hátrányos megkülönböztetést az ebben a témában kulcsfontosságú törvények már szabályozzák; emellett nem tudnak egyetérteni a „szexuális irányultság” szövegbe kerülésével sem. Ezért hosszan próbálták elodázni, illetve megtorpedózni a törvény megszületését, a kormányban azonban Csáky csatát nyert. A KDH-nak még a parlamentben lehet majd mozgástere, legalábbis változtatni a jogszabályon, ami azonban nagy valószínűséggel ott is „átmegy”, annak ellenére, hogy nincs egység a koalícióban: a legnagyobb ellenzéki párt már jelezte, hogy megszavazza a törvényt. 
A hónapok óta tartó vita hátterében valójában a homoszexuálisok jogainak törvényi szabályozása, illetve az ehhez a témához való eltérő hozzáállás áll. Az EU irányelveit teljes mértékben figyelembe véve, a szükséges minimum elve alapján a tervezet végül csak a munkajogi viszonyban tiltja a szexuális irányultság alapján való disz-kriminációt, az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy és egyéb szolgáltatások területén nem említi, vagy kihagyja ezt a szempontot. Ezenkívül felmentést kaptak a törvény alól a bejegyzett egyházak és vallási csoportok is. Ők tehát továbbra is szabhatnak kritériumokat akár szexuális irányultság alapján is arra vonatkozóan, hogy kiket vesznek fel munkaviszonyba.
Szakértők szerint a jogszabály „keményre” sikeredett. Az elfogadott „tiltja a diszkriminációt” formula helyett Lipsic lágyabbat javasolt, amely a munkaviszony kapcsán csak a szexuális irányultság firtatását tiltotta volna. Szigorú a szöveg a bizonyítási eljárás szempontjából is: amennyiben a polgár úgy gondolja, hogy diszkrimináció érte, bizonyítékai felsorakoztatása után a bizonyítási kényszer a másik oldalra billen, azaz a bíróságon a vádlottnak kell bizonyítani, hogy nem történt törvénysértés.
A KDH a törvény elfogadására reagálva bejelentette, hogy alkotmánytörvényt kíván beterjeszteni a hagyományos házasság- és családmodell védelme érdekében, mivel veszélyeztetve látja azokat.