Az elmúlt hetekben tekintélyes külföldi elemzők - köztük a The Economist, a JP Morgan stábja, illetve
a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértők - rendkívül pesszimista előrejelzésekkel árasztották el a pénzügyi sajtót a magyar jövőt illetően. Tőlünk nyugatra nagy aggodalommal konstatálták duzzadó mérleghiányunkat, a toronymagas jegybanki alapkamatot és a sebezhető forintárfolyamot. Miután a héten az IMF borús hangvételű közleménye is csatlakozott a vészharangkongatók csapatához, felmerül a kérdés, vajon reális kockázatelemzésekkel, várható spekulációs rohamokkal, vagy éppen néhány önbeteljesítő jóslattal állunk szemben? A Heteknek nyilatkozó hazai piaci elemzők néhány hasznos befektetési tanács kíséretében próbáltak szakmailag megalapozott válaszokat adni a külföldi jelentések észrevételeire.
Bár a piaci körülmények most meglehetősen bizonytalanok, mégsem szükséges a párna alá rejtenünk a spórolt pénzünket. Az egyéni befektetéseket illetően a következőket tanácsolják a banki elemzők: „érdemes a legnagyobb hozamot ígérő befektetéseket választani, ami jelenleg a lekötött bankbetét” - nyilatkozta Barcza György, az ING Bank makroelemzője. Nem érdemes hosszú lejáratú állampapírokba fektetni pénzünket, sem hirtelen devizaeszközökre váltani a megtakarításainkat. Jelenleg a részvényvásárlás is kedvező lehet, de csak helyes időzítéssel. Bár
- hasonlóan az elmúlt évhez - az elemzők idén is jó teljesítményt (évi 10-15 százalékot) várnak a részvényektől, ám ez köztudottan jóval kockázatosabb befektetési forma. Ugyanakkor éves összehasonlításban kedvezőbb hozamot nyújt egy részvénycsomag, mint az állampapírok vásárlása. Általános tendencia, hogy év közepén részvényárfolyam-csökkenések mutatkoznak világszerte. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint itthon is 4-5 hónap múlva ajánlatos igazán részvényvásárlásokba kezdeni.
A Nemzetközi Valutaalap, csakúgy, mint a JP Morgan, illetve a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott szakértők, szintén tarthatatlannak nevezte a hazai államháztartás és fizetési mérleg hiányát.
A külföldi elemzők egyértelműen arra számítanak, hogy nem tudjuk teljesíteni az idei hiánytervet, vagyis a 4,6 százalékos államháztartási deficitet. Ezzel szemben itthon finomabban fogalmaznak, bizalmat előlegeznek Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelöltnek, úgy látják, nem biztos, hogy „végleg temetnünk kellene azt a 4,6 százalékot”.
„Jelenleg azonban több makroelemző is arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett 120 milliárdos csomag nem lesz elegendő a 4,6 százalékos arány tartásához” - nyilatkozta lapunknak Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Az ezen felüli források viszont már érzékenyen érintenék az infrastrukturális beruházásokat, sőt a jóléti kiadásokat, így bizonytalanná válik, hogy bevállalja-e a kormány a döntés „politikai költségvetését”. Újabb megszorítások nélkül viszont 5 és 5,5 százalék közé tehető a várható hiány mértéke - vallották egyöntetűen a szakértők - és nem a felfelé módosított 4,6 százalék.
„A londoni befektetőcsoportok többsége valóban borúsan ítéli meg hazánkat a bizalom tekintetében, de túlzás lenne ebből arra következtetni, hogy így akarják kikényszeríteni a forint további gyengülését” - mondta kérdésünkre Török.
Barcza szerint az új pénzügyminiszter eddig nem adott okot a bizalmatlanságra - amit megígért január elején, azt egyelőre be is tartotta. A helyzete azonban nehéz. Ha olyan elhamarkodott ígéreteket tesz, amelyeket a piac irreálisnak ítél, az megint alááshatja a hitelességét. Eddig azonban jól kommunikált, és úgy látszik, hogy „jól érti a piacot”.
A külföldi vélemények másik támadási felülete a forint ingatag árfolyama. Legtöbben ez év júliusára már 270-280 forintos árfolyammal kalkulálnak. „Reméljük, hogy nem válnak a külföldi elemzések önbeteljesítő jóslatokká” - mondta Nyeste, aki szerint a forint valóban nincs biztonságban. „A forint árfolyamának tartós stabilitása attól függ, hogyan alakulnak az egyensúlyra vonatkozó adatok, illetve, hogy a gazdaságpolitika vissza tudja-e szerezni a hitelességét. Ugyan ésszerűen nem lenne indokolt egy újabb spekulációs támadás, nehéz kiszámítani, hogy mi jár a külföldi befektetők fejében” - nyilatkozták a szakértők. El kell ismerni azonban, hogy egy komoly roham az egész gazdaságpolitikai forgatókönyvet összedönthetné. „Van egy olyan mondás, hogy a kormány csak akkor cselekszik, amikor már nagyon nagy baj van. Szerintem már eljutottunk erre a pontra” - tette hozzá Nyeste.
Barcza ezen a téren is bizakodóbb volt társainál: „Bár a befektetői bizonytalanság még mindig alapvető jellemzője a piacnak, már
elindultunk a kivezető úton - mondta. - A nehezén már túlvagyunk.” December óta a stabilizálódás folyik, hiszen egyre kisebb mértékű a gyengülés. Úgy látja, nem lesz nagymértékű forintgyengülés a következő hónapokban. Az elemzők szerint a forint várhatóan a 260-270 forintos sávon belül marad egész évben.
A harmadik, szintén aggasztó külföldi megjegyzés a jegybanki alapkamatot érintette. A külföldi elemzők is nagyon magasnak tartják a jelenlegi kamatszintet. Az IMF rövid távon a jelenlegi kamatszint megtartása mellett érvel, és csak hosszabb távon tart lehetségesnek bizonyos csökkentést. Ennek ellenére egyik külföldi elemző sem tartotta kizártnak a további kamatemelkedést. Ez a kétirányú helyzet többnyire a magyar gazdaság kettősségéből fakad. Míg a reálgazdasági folyamatok kedvezőek, azaz a külső és belső piaci környezetünk egyre jobb, az egyensúlyi mutatók már több riadalomra adnak okot. Ezért aztán hiába káros a túl magas kamat a reálgazdaság szempontjából, mivel a hiányunkat külső forrásokkal finanszírozzuk, szükség van a magas rátára a külföldi befektetők megtartásához.