Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Újabb forintspekuláció a küszöbön

Még keresi az „elveszett” 120 milliárdot az apparátus, az első milliárdok a jelek szerint már megvannak. A héten a költségvetési beruházások 10 százalékos csökkentéséről döntött a kabinet, amivel 7-8 milliárdot spórolhat meg az állam. Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter újra hangsúlyozta, a szociális juttatásokhoz, illetve az autópálya-építéshez nem nyúlnak, azonban a miniszterelnök az államigazgatási apparátus mellett a bíróságok, az ügyészségek, a számvevőszék vezetőitől - sőt a történelmi egyházaktól is - takarékoskodást kér. Némely külföldi elemzők azonban nem tartják elégségesnek az intézkedéseket, vitatják a várakozások megalapozottságát, úgy látják, a forintra a közeljövőben újabb spekulációs támadás vár. 


„Szép időszaknak” nevezte miniszterségének másfél évét László Csaba a héten parlamenti búcsúbeszédében. Mint mondta, „a látszat csal, nincsen baj a gazdasággal, egyre jobban van” - a jelek szerint az ellenzéki képviselőket nem hatotta meg a távozó miniszter mélylátása. Az ellenzéki pártok személyes sérelemnek tartották a hétfői rendkívüli ülésnap kormánypárti blokkolását. Az ellenzékiek a költségvetés valós helyzetét, illetve a 120 milliárd forint előteremtésének lehetőségeit szerették volna megtudakolni a kormánytagoktól. Az MSZP azonban nem vett részt az ülésen, így határozatképtelenség miatt nem tudták megszavazni a tervezett napirendet. Az egyes pártoknak így csupán öt percük maradt, hogy feltegyék kérdéseiket. Áder János, a Fidesz- MPSZ frakcióvezetője szégyenletesnek nevezte a történteket. Áder szónoklatában kifejtette, a baloldali politikusok „összevissza beszélnek”, hiszen amíg tavaly a költségvetés elfogadásakor a kormányfő tarthatónak, megkerülhetetlen tényezőnek tartotta a 3,8 százalékos államháztartási hiányt, addig januárban az ellenkezőjét állította, és az általa kijelölt pénzügyminiszter már 4,6 százalékos deficitről beszélt. Áder Kuncze Gábor SZDSZ-pártelnök kommunikációját is bírálta, mivel a kormányfőt követve először jó, reális számításokon alapuló költségvetésnek tartotta az idei tervet, ugyanakkor ellenvetés nélkül egyetértett Medgyessy Péterrel, amikor a büdzsé rendbetétele érdekében 120 milliárdos nadrágszíjmeghúzást jelentett be. Fotó: Vörös Szilárd

A magyar gazdaság állapotával, illetve az államháztartási hiány helyzetével nemcsak a hazai elemzők, hanem külföldi szekértők is hangsúlyozottan foglalkoznak. A brit Economist a magas inflációt és a felduzzadt deficitet tartja a legnagyobb problémának - de nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban. A világ második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a JP Morgan elemzésében úgy látja, hogy még a módosított, 4,6 százalékos deficit sem érhető el, és a tavalyihoz hasonlóan 5,6 százalékos lesz a hiány az idén. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó elemzők nem látják ilyen sötétnek a helyzetet: szerintük 4,7 százalék lesz az idén a hiány. Hasonlóképpen vélekedik a GKI Gazdaságkutató Rt. is, amely szerint tartható a 4,6 százalékos tervezet, s ha ez sikerül, rövid időn belül 10 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat. A Reutersnek nyilatkozó elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a forint a közeljövőben újabb spekulációs spirálba kerülhet. Az új pénzügyminiszter színre lépésével fellebbent a fátyol az euró 2008-as bevezetéséről. Ma már nemcsak független szakértők, hanem a kormány is azon az állásponton van, hogy a nyáron kitűzött dátum nem tartható. Külföldi elemzők szerint leghamarabb 2009-2010-ben nyílik lehetőség a valutacserére, ez az időpontváltozás azonban támadhatóvá teszi a forintot a spekulánsok előtt. A külföldi befektetők szerint ugyanis a gazdasági egyensúlytalanság, a felduzzadt deficit és államadósság, valamint a növekvő infláció miatt a forintnak a mostani 260 körüli árfolyamnál gyengébbnek kell lennie. A JP Morgan is hasonló következtetésre jutott. Elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani 262 forint/euró árfolyam márciusra 270-re, júniusra pedig akár 280-ra gyengülhet. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint az idén meglóduló infláció megfékezése miatt a jegybank várhatóan nem csökkenti egyhamar az alapkamatot, erre leghamarabb a második félévben kerülhet sor, és elképzelhetőnek tartják, hogy az év végére akár 10 százalékra is csökkenhet az irányadó kamat. 
Az Európa-szerte kiemelkedően magas, 12,5 százalékos alapkamat alaposan átrendezte a banki kamatokat. December óta mind a hitelkamatok, mind a lakáshitelek, mind a betéti kamatok több százalékkal emelkedtek. Új lakás vásárlásakor 6-6,5, használt ingatlan esetében pedig 7-7,5 százalékos a kamat, ám ezt mind nagyobb költségekkel terhelik a pénzintézetek. A 1,5-2 százalékos kezelési költségekkel, sőt a 1,5 százalékot is kitevő szerződési díjakkal együtt 10 százalék körül alakul a teljes hiteldíjmutató. A megdrágult hitelek csak a jegybanki alapkamat, illetve az állampapírhozamok csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek, ám a szakemberek mind későbbi időpontra teszik ennek a lehetőségét.