Vissza a tartalomjegyzékhez

Kardos Anikó
2003: Szolid erősödés a magyar tőzsdén

Végre tartós emelkedést hozott a 2003. év a világ tőzsdéin. A prímet az orosz tőzsde vitte, amely a negyedik negyedévben kipattant Jukosz-ügy miatt bekövetkezett bizalomvesztés ellenére is több mint 50 százalékot emelkedett. Remekül teljesített a technológiai szektor indexe, a Nasdaq is, éppen ötven százalékot emelkedve áttörte a lélektani 2000 pontos határt az év végén. Az unióhoz csatlakozó országok között Prága volt a sztár, a PX50 index 43 százalékkal erősödött. A BUX relatíve nem zárt túl jó évet, az év végi hajrában sikerült csak kikerülnie a világ 10 legrosszabbul teljesítő tőzsdéjének listájáról. Panaszkodni azonban így sem volt okuk a befektetőknek, hiszen 20 százalékkal emelkedett az index értéke. 


Általános elégedettség a világ tőzsdéin Fotó: Reuters

A magyar tőzsde lemaradásának oka egyébként nem a cégek fundamentumaiban volt, hiszen rekorderedmények születtek a Matáv kivételével valamennyi blue chipnél, és rendeződött végre a sokat szidott-halogatott gázárszabályozás is. Nem kedvezett viszont a tőzsdei befektetéseknek a forint árfolyamkockázatának növekedése, a makrogazdasági szinten megmutatkozó kedvezőtlen tendenciák, valamint a jelentősen megugró kamatszint sem. Bizakodásra adhat viszont okot a lassan rendeződni látszó makrohelyzet, valamint a csatlakozás egyre közelgő dátuma, ami tekintve, hogy a régión belül is alulértékeltek a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett papírok, attraktívvá teheti a magyar részvénybefektetéseket. Az év első napjaiban bekövetkezett erőteljes emelkedés arra enged következtetni, hogy néhány alapkezelő már meg is hozta idei első - ezúttal számunkra kedvező - döntéseit.
Az egyedi részvényeket tekintve volt azért tavaly is néhány nagy sztori. Az év legnagyobb emelkedését a második vonal papírjai - a Borsodchem és a Brau - produkálták. A Brau esetében a történetnek voltak pikáns részletei is, felvásárlási ajánlatokkal, felügyeleti vizsgálattal, és a részvényárfolyamban a csúcshoz képest hatalmas eséssel megspékelve. A történet még nem zárult le, folytatása következik. A 130-170 százalékos emelkedések mellett láthattunk nagy zuhanásokat is 2003-ban. A mélyrepülésben élen járt a NABI, melynek részvényei 64 százalékkal érnek kevesebbet egy évvel korábbi értéküknél. A cégre rájárt a rúd, nem volt elég, hogy a jelentős részvénypakettet birtokló Első Magyar Alap futamideje lejárt volna az év végével, és már ez a tény önmagában eladási nyomást jelentett a papíron, még az üzleti éve sem sikerült jól. Több profitfigyelmeztetés, veszteséges negyedév után abszolút mélypontján zárta az évet. Nem lesz jó emlék 2003 az Egisnek sem. Miután amerikai partnere februárban bejelentette, hogy nem bizonyultak sikeresnek a deramciclane nevű hatóanyaggal folytatott kísérletek, mélyrepülésnek indult a papír árfolyama. Az elemzők által korábban részvényenként 6000 (!) forintos értékre is kalkulált szerrel folytatott kutatások felfüggesztése súlyos csapást jelentett a cég megítélésére, amit az év végéig sem tudott kiheverni: december 31-ei záróára 40 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Nem így legnagyobb hazai versenytársa, a Richter, amely az év blue chipje címet is kaphatná, miután negyedévről negyedévre túlszárnyalva a legoptimistább elemzői várakozásokat is, történetének legjobb negyedévét produkálta 2003 harmadik negyedében. A gyógyszergyár részvényei mind a hazai, mind a külföldi alapkezelők kedvence volt az idén, árfolyama 65 százalékos éves emelkedés után történelmi csúcsa közelében várja a 2004-es évet. Fej fej mellett teljesített a BÉT másik két blue chipje, a MOL és az OTP. A MOL történetében jelentős lépés, hogy végre megszületett a gázárkérdés rendezése, maradt viszont további bizonytalansági tényezőnek a lengyel PKN-nel való együttműködés megvalósulásának formája. Az állami pakett első részének értékesítése novemberben részben a kedvezőtlen forint- és kamatpiaci tendenciák, részben néhány szerencsétlen nyilatkozat következtében meghiúsult, ám minden valószínűség szerint az idén sor kerül rá, csakúgy, mint néhány további cég privatizációjára. Vannak pletykák a Richter állami pakettjének esetleges piacra dobásáról is, valamint több cég tőzsdei bevezetését is fontolgatják. Ebben is áttörést jelentett a tavalyi év: a Matáv 1997-es tőzsdei bevezetése óta először került sor állami tulajdonú cég tőzsdei bevezetéssel egybekötött nyilvános értékesítésére. A Földhitel- és Jelzálogbank november 21-én forgott először a virtuális parketten, és bár a papír árfolyamának nem tettek jót a lakáshitelek megreformálásáról szóló hírek, maga a kibocsátás sikeresnek mondható, és van esély arra, hogy a BUX kosara hosszú idő után újra bővülhessen az áprilisi felülbírálatkor.