Király Sándor
Autósokk

A 2003. év végi drasztikus forint- leértékelés igencsak felborzolta az autókereskedések és az autót hitelre vásárlók kedélyeit. Az árfolyamveszteséget ellensúlyozva némely márkakereskedés már tavaly árat emelt, vagy áttért a napi árfolyam szerinti értékesítésre.

Csúcsforgalom a fővárosban Fotó: MTI

Tavaly az új autót vásárlók több mint háromnegyede vett igénybe banki hitelt, amelyből 80 százalék devizaalapú konstrukció volt. Gyengülő forint esetén azonban a devizában történő eladósodás csak a finanszírozó banknak jó üzlet, ők ugyanis minden árfolyamkockázatot áthárítanak az ügyfeleikre. A devizaalapú kölcsön korántsem jelenti azt, hogy a törlesztőrészleteket devizában kell fizetni, csupán anynyit, hogy az adott deviza forinthoz viszonyított árfolyam-növekedésével együtt nő a havi törlesztés összege. Mindezekért talán szerencsésebb, ha az adósság forintalapú. Persze azt sem árt itt számba venni, hogy a magas forint-kamatok miatt a forint-, illetve devizaalapú kölcsönök kamatai között akár tíz százalék különbség is lehet. A kölcsönadó bankoknak egyébként kötelességük tájékoztatást adni a teljes hiteldíjmutató (THM) mértékéről, amely megmutatja a vásárlót terhelő összes költség százalékos arányát. A THM teszi azt is lehetővé, hogy a különböző finanszírozó cégek ajánlatai - az esetleges különbségek ellenére is - összehasonlíthatóak legyenek, s a vásárló el tudja dönteni, hogy számára melyik hitel előnyösebb. Némely autókereskedésből már 5 százalék kezdőrészlet befizetésével elvihető az új autó, de vigyázat, a THM mértéke elérheti a 30 százalékot is. (Összehasonlításképpen az EU-tagországokban fellelhető legdrágább gépkocsi hitelkamata sem éri el a 7 százalékot.) Májustól, amikor a nyugat-európai autókereskedések előtt megnyílik a magyar piac, remélhetőleg a hazai kamatszintek is elindulnak a piacgazdaság irányába.
Az uniós tagsággal kapcsolatban jelentős változások is várhatóak. Mivel az EU-tagállamok közötti határellenőrzés hiánya miatt fogyasztási adó nem szedhető be, a kormány bevezeti a regisztrációs díjat. Az eredetileg májustól életbe lépő új adónemet a kormány költségvetési megfontolásokból már február elsejével életbe lépteti. A regisztrációs díj az eddigi, a vételár százalékában meghatározott adókulcsok helyett fix összegű adót ír elő. Ennek nagysága függ az importált gépkocsi környezetvédelmi besorolásától és hengerűrtartalmától (lásd táblázatunkat).
A rendelet nem titkolt célja az importált gépkocsik alulszámlázásának a visszaszorítása, ugyanakkor anyagilag ösztönzi a tisztább üzemű autók importját. Ami nem változott, hogy az áfát a regisztrációs adóval és a környezetvédelmi termékdíjjal növelt vételárra vetik ki, magyarul az adót továbbra is adóztatják. Törvényes? Igen! Tisztességes…? A legkisebb adóteher azokat a kocsikat sújtja, melyek benzinüzem esetén 1400 cmł-nél kisebb, dízel- üzemben pedig maximum 1700 cmł hengerűrtartalommal rendelkeznek. Ha teljesítik az Euro 3-as környezetvédelmi normát, akkor a tételes regisztrációs adó mértéke 90 ezer forint. A legtöbb adó azokat terheli, akik olyan 1,8 literesnél nagyobb benzines, vagy 2 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú dízelautót importálnak, melyek csak az Euro 2-es normát teljesítik. Esetükben a regisztrációért 1,6 millió forintot kell kifizetni. A törvény szerint januártól csak Euro 3-as motorral felszerelt személygépkocsik helyezhetők forgalomba, ezt a jogszabályt májusig biztosan alkalmazni fogják. A politikusokra vár majd annak a kellemetlen feladatnak a megoldása, hogy ne sérüljön az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós elv, ugyanakkor ne lepjék el hazánkat a Nyugat-Európában elhasznált, környezetszennyező autók.