Györök Orsolya
Már hamisítják az eurót
304 millió európai polgár lesz kifosztva január elsejétől - legalábbis a megszűnő nemzeti valutájához kapcsolódó illúzióktól. A tizenkét ország valutájának megszűnése más-más oldalról érinti az utca emberét és a politikusokat, közgazdászokat. A vezetők feje inkább azért fő, hogyan bonyolítsák le zökkenőmentesen a történelmi átállást, illetve azon, mit kezdjen az elrabolt és hamisított eurókkal, az átlagpolgárok némelyike pedig azon igyekszik, hogy „eltüntesse” a párnából a fekete pénzeit.
Eurót prédikál Fotó: ReutersSzámlapénzként már három éve működik az euró tizenkét európai országban, de jövő év elejétől ezen országok készpénzforgalmában is teljesen megszűnik a nemzeti valuta elfogadása némi átmeneti, kettős elfogadási időszak után. Közgazdászok arra számítanak, hogy az átállás könnyű és zökkenőmentes lesz, mindenesetre a problémát a 2000. évi dátumváltás miatti előkészületekhez hasonlítják.
Hatalmas felkészülés előzi meg az euró bevezetését: 13 milliárd bankjegyet nyomtattak október végéig, de januárig további 1,9 milliárd darabot gyártanak még. Ehhez jön még az 52 milliárd darab fémpénz. A probléma igazából nem is a gyártás, hanem inkább a felhasználókhoz való eljuttatás. A kereskedelmi bankok már szeptember 1-je óta folyamatosan kapják a szállítmányokat, a további felhasználókhoz azonban rendkívül gyorsan kell majd kiszállítani az óriási mennyiségű bankjegyet és fémpénzt. Bűnözői körök ugyanis igyekeznek lépést tartani az eseményekkel. Több alkalommal is hallani lehetett arról, hogy kiraboltak eurót szállító autókat, legutóbb Észak-Olaszországban és Rómában történt hasonló támadás. Amszterdam külvárosában pedig egy bankfiókból raboltak el 250 ezer eurót. Az Europol egyik vezető tisztviselője arról nyilatkozott, hogy a pénzkibocsátó, az Európai Központi Bank biztonsági okokból nem szállított ki sehová bankjegyeket augusztus végéig. Így is tudomásuk van arról, hogy Európán kívüli bűnözői körök már dolgoznak az euróbankjegyek hamisításán.
A The Harold magazin értesülései szerint a nemzeti valuták kivonása egy más területet is megbolygatott: a helyi fizetőeszközben tartott fekete pénzek, illetve az adóhatóságok elől eltitkolt jövedelmek átmosását euróba vagy más valutákra. Az európai közös rendőrség, az Europol szerint már hónapok óta megfigyelhető, hogy igen sokan nagy értékű ingatlanokat, luxus kategóriájú gépjárműveket vásárolnak a birtokukban lévő, januártól a forgalomból kivonuló nemzeti valutákért. Jelentős a spanyol tengerparti ingatlanok iránti kereslet, a Mercedes Benz Espana pedig arról számolt be, hogy kilenc hónap alatt harminc százalékkal több luxusgépjárművet adott el, mint korábban. Megfigyelhető jelentős keresletnövekedés például az ezerfrankos svájci bankjegyek iránt is: „az európai fekete pénz Svájcban keres otthont magának” - állítja az angol lap.
Akiknek nincs fekete pénzük, azok inkább amiatt panaszkodnak, hogy az árfolyamkülönbség miatt vagyonuk számszerűleg töredéke lesz annak, mint amennyiük eddig volt. Egy francia kisváros lakója szerint pszichológiailag jelent próbatételt az, hogy ezentúl hatszor „szegényebbek” lesznek, mint amenynyire eddig gondolták. Megszűnnek a becenevek, vége a „lepedőnek”, „kilónak” a „rongynak”, nem is beszélve arról, hogy lőttek a keresztárfolyamokkal való spekulációknak is.
A katolikus egyház besegít
Mise és matematika - e két fogalom meglehetősen ritkán kerül egy kalap alá, pontosabban tető alá. Mégis, Portugália-szerte a templomokban a papok matematikaórákat tartanak a mise keretén belül, így segítve a híveket az euróra való átállásban. Az Európai Unió legszegényebb házaként emlegetett Portugáliában a lakosság tíz százaléka analfabéta, és egyharmaduk is csak alapvető tudással bír az írás tudományát illetően. A portugál vezetők ezért attól tartanak, hogy az újságoktól, a tévétől, a rádiótól magát távol tartó vidéki lakosság lemarad a januári váltásról, és szélhámosok pénzváltási akcióinak lesz kiszolgáltatva. Ezért hát a portugál Püspöki Konferencia segítségét kérték, hogy felzárkóztassák az elszigetelten élő lakosságot, akik számára a vasárnapi mise az egyetlen információforrás. Így aztán a papok a szentbeszéd végeztével bemutatják a jövő bankjegyeit, felhívják a figyelmet a szélhámosok módszereire, és matematikai gyakorlatokat végezve kiszámítják, mennyi eurót kell majd az új évben egy kiló kenyérért adni.
