Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Tiltakozik a Vörös Kéz

„Bármilyen akadályok, holtpontok merültek is fel, bármennyire túlfeszítettek és feszültek voltak is a tárgyalások, párbeszédek és alkudozások, mindezek ellenére a békefolyamat ma működik” - jelentette ki Tony Blair azt követően, hogy az IRA bejelentette történelmi jelentőségű döntését, miszerint megkezdi a fegyverletételt. Cserébe Nagy-Britannia ígéretet tett az Észak-Írországban jelen lévő brit katonai erők lehető legrövidebb időn belüli csökkentésére. 


Ír iskolások Belfast nyugati felében. Fegyverek helyett politikai harc Fotó: Reuters

A fegyverletétel nemzetközi felügyelői megerősítették az IRA bejelentését, de egyelőre nem közölték, mennyi fegyver megsemmisítéséről van szó. A döntést nemcsak Londonban és Dublinban fogadták örömmel, hanem Washingtonban is lelkesen üdvözölték.
A mintegy három évtizedes viszályt követő lépést az Unionista Párt már régóta sürgette, a nagypénteki békemegállapodásnak pedig az egyik feltételeként szerepelt. Mint Blair kifejtette, továbbra is törekedni kell az észak-írországi helyzet normalizálására, de természetesen figyelembe kell venni a szakadár csoportok által jelentett veszélyt is. A fegyverletétel megkezdése mindenesetre lehetővé teszi a kívánt politikai folyamat megindítását. A reakciókból annyi már bizonyos: a legtöbb lojalista paramilitáris csoport és néhány republikánus szervezet nem örül ennek az áttörésnek. Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője azonban arra szólított fel minden republikánus hívőt, hogy tömörüljenek egységbe, és „érthető” fenntartásaik ellenére is segítsék elő a békefolyamatot. Bertie Ahern ír miniszterelnök szerint pedig a fegyverletétel biztosíthatja és biztosítani is fogja a békefolyamat tartósságát, s a példa nélküli előrelépés egyben a nagypénteki egyezményben leszögezett feltételek teljes mértékű betöltéséhez kell, hogy vezessen.
Az IRA lépése előtt az egyetlen csoport, amely hajlandóságot mutatott a fegyverletételre, a Lojalista Önkéntes Erők nevű kisebb illegális protestáns csoport volt 1998 decemberében. A csoport azonban azóta elutasította a békefolyamatot, és újra erőszakot alkalmaz, nemrégiben például megöltek egy katolikus újságírót. David Ervine, az Ulsteri Önkéntes Erőkkel kapcsolatot ápoló Progresszív Unio-nista Párt tagja szerint nincs bizonyíték arra, hogy az Önkéntes Erők vagy a Vörös Kéz Kommandó készen állna a fegyverletétel terén hasonló lépések megtételére. Ezenkívül az egyik legnagyobb protestáns csoport, az Ulsteri Védelmi Szövetség bejelentette: nem hajlandó egyetlen fegyverét sem megsemmisíteni.