Danka Ildikó
Még mindig messze Európától

„Tisztességes munkáért tisztességes bért” - hangoztatta a miniszterelnök a kormány hároméves munkájának értékelésekor a parlamentben. Elismerte, hogy a magyar bérek még mindig jelentősen le vannak maradva az európai bérektől, de - mint mondta - a felzárkózás már elkezdődött. Példaként a minimálbér ugrásszerű emelését említette. „A kabinet világossá tette, hogy becsülete van a magyar munkának” - tette hozzá. A lapunknak nyilatkozó Wittichl Tamás, az MSZOSZ alelnöke viszont úgy látja, a magyar bérek nem közelítettek az uniós átlaghoz.

Az elmúlt két év alatt közel a kétszeresére emelkedett a minimálbér (25 ezer 500 forintról jövőre 50 ezer forintra), de a realitásokat nézve nem kérdés, hogy ebből az összegből egyszerűen nem lehet megélni - mondta Wittichl. Az alelnök szerint az európai uniós átlagbérekhez való közeledésben semmilyen előrelépés nem történt, tudvalevő, hogy a magyarországi bérek meszsze elmaradnak a nyugat-európai színvonaltól (lásd táblázatunkat). Ma Magyarországon közel 600 ezer ember dolgozik a létminimum körüli szinten. A kormányzati bérpolitika hároméves szaldója tehát egyáltalán nem jó - összegezte a véleményét a szakszervezeti vezető.
Ma a létminimumhoz közeli bér nem nevezhető tisztességes jövedelemnek. Az MSZOSZ álláspontja szerint a minimálbérnek a mindenkori átlagkereset legalább 60 százalékát kellene elérni, mert ez biztosítaná a létminimumhoz szükséges öszszeget, s ez a magyar gazdaság jelenlegi növekedését tekintve lehetséges is lenne. Mindazonáltal Wittichl szerint az 50 ezer forintos minimálbér-megállapodás, valamint az, hogy a munkaadók nehézségeinek enyhítésére 15 milliárdnyi kompenzációs keretet hoztak létre, részsikerként értékelhető.