Kapsza Ágnes
A fidula mestere

Budapesti koncertjére szívesen emlékeznek vissza zeneértők és hozzá nem értők egyaránt. Humora, könnyedsége, melynek révén színpadi show-val körítette professzionális hegedűjátékát, még a gyerekek számára is sokat jelentett, többet ért tíz hangszerbemutatónál; nemcsak szerette, de mosolyával, közvetlenségével aki látta-hallotta őt, azzal meg is szerettette Mozartot, a hegedűt, a komolyzenét.

Isaac Stern, a 20. századi hegedűvirtuóz-generáció egyik utolsó tagja múlt szombaton 81 éves korában hunyt el egy New York-i kórházban. A világhírű művész 1920-ban született Ukrajnában, és egyéves volt, mikor családjával Kaliforniába költöztek. Hegedülni elsőként édesanyja tanította, majd következtek a San Franciscó-i tanulóévek, amikor többek között Louis Persingernek, Yehudi Menuhin tanárának is tanítványa volt. 
Stern személyiségéből áradó, hihetetlen aktivitását jelzi, hogy több mint 100 hangfelvételével a valaha élt legtöbb felvételt készítő hegedűművészek egyike. A zenész a Carnegie Hall „megmentőjeként” is ismertté vált: az ő érdemének tulajdonítható, hogy a történelmi múltú koncertterem máig fennáll. 
Hűséges, állhatatos támasza volt Izraelnek is, a háborús időszakokban rendszeresen játszott izraeli kórházakban és kibucokban. Nevéhez fűződik az Amerikai-Izraeli Kulturális Alapítvány létrehozása, amely fiatal muzsikusoknak biztosít ösztöndíjat, valamint a Jeruzsálemi Zenei Központ alapítása, amelyet a kamarazene nemzetközi központjaként tartanak számon. 1943-ban a New York Herald Tribune-ben Virgil Thomson által „a világ hegedű(fiddle)-mestereinek” egyikeként bemutatott Stern 1948-ban már játszott az Izraeli Filharmonikusokkal. A fiatalon világhírnevet szerzett hegedűművész rendkívüli teherbírással rendelkezett: előfordult, hogy hét hónap alatt százhúsz koncertet adott világszerte. Szinte minden országban turnézott, egyedül Németországban nem volt hajlandó soha koncertezni, elmondása szerint képtelen volt játszani a holokauszt szülőhelyén. Ugyanakkor visszautasította a szereplést a katonai diktatúra idején Görögországban és a szovjet rezsim alatt Oroszországban is. Különösen emlékezetes fellépései között tartják számon, mikor a Hatnapos Háború után az újonnan visszafoglalt Mount Scorpus körszínházban a Leonard Bernstein vezényelte Izraeli Filharmonikusokkal adott koncertet. Az Öbölháború idején pedig az ő alakja tette legendássá azt a jeruzsálemi hangversenyt, amelyen Bach-szólójával biztosította az előadás folyamatosságát, miközben a zenekar és a közönség a gázmaszk felvételére kényszerült a megszólaló sziréna hallatán.
Teddy Kollek személyes ismerőseként búcsúzott a mestertől a Jerusalem Postban, ahol hangsúlyozta, hogy Isaac Stern személyében Jeruzsálem egy nagy pártfogót, egy különleges barátot veszített el. 
Sternre sokan úgy emlékezünk, mint aki grandiózus humorával, nagylelkűségével, „nagy szívével” mindig adott, és talán valamit hozzá is adott a világhoz.