Szobota Zoltán
Reformátusok ostrom alatt

Egyre kellemetlenebb a református egyház számára a dunamelléki egyházkerület és a MIÉP kapcsolata. Mondhatni kapóra jött ifj. Hegedűs Lóránt legfrissebb antiszemita publikációja, mely után a jelenlegi vezetés eddigi védekező pozíciójából végre támadásba tudott átlendülni. A régóta húzódó „probléma” megoldását segítheti továbbá a nemsokára esedékes püspökválasztás is, ahol - a hírek szerint Orbán Viktor közbenjárásának is köszönhetően - várhatóan alul fog maradni a szélsőjobb párt stratégiai bástyája, Hegedűs püspök.

A kereszténység MIÉP-es változata Fotó: Maklári Péter

A MIÉP bevallása szerint négy és hat közé tehető azon református lelkészek száma, akik a párt színeiben indulnak majd a 2002-es választásokon. Ennél persze lényegesen több szimpatizáns lelkész és úgynevezett család vagy „dinasztia” van a párt zászlaja alatt. Ők nagy befolyással rendelkeznek a helyi egyházi ügyekben, és noha elkerülik a politikai küzdőteret, országszerte szervezik és otthont adnak a párt rendezvényeinek. A teljesség igénye nélkül: Tóth László református lelkész, a salgótarjáni MIÉP-szervezet tagja például a Bocskai-színpad fellépését menedzselte legutóbb szolgálati területén; Cegléden a református gyülekezeti ház adott otthont egy Bocskai-programnak; Bognár László MIÉP-es honatya Miskolcon a vasgyári református templomban mondott beszédet, miután az Igaz Magyarságért kitüntetésben részesítette a Nagy Lajos Király Magánegyetem vezetősége; dr. Nemes Árpád ügyvéd évtizedek óta jogtanácsosa az egyik református egyházmegyének, egyben Tolna megye 2. számú választókerületében a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje; dr. Tóth Csaba a MIÉP szekszárdi jelöltje presbiter a Szekszárdi Református Egyházközségben, a Magyar Református Presbiteri Szövetség megyei elnöke, szervezi a Bocskai Szabadegyetem szekszárdi előadásait, továbbá a XX. századi nagy magyar prédikátorok című sorozatot, amely hangfelvételről idézi fel Ravasz László vagy Hegedűs Lóránt szavait. 
Nem titok az sem, hogy a trianoni MIÉP-megemlékezések országszerte református istentiszteletbe torkolltak. Egyik mementója e kapcsolatnak a Magyar Út Körök mozgalom és a MIÉP trianoni emlékünnepsége, melyet a Szabadság téri Hazatérés református templomban tartottak. Az ökumenikus istentisztelet keretében Csurka István pártelnök fölavatta a templom mennyezetének kazettáiban elhelyezett vármegyecímereket, majd a rendezvény résztvevői a Bocskai-színpad Trianon a magyar költészetben című előadását élvezhették. A Pannon Rádió élő egyenesben közvetítette az esemény minden lényeges epizódját. Kabán és Békésen ugyanekkor tartották a MIÉP szervezetei hasonló ünnepségüket, ugyancsak református templomokban. Győri Béla, a MIÉP szóvivője nemrég a Magyar Fórum hasábjain tette közzé élménybeszámolóját Hegedűs Lóránt püspök úr kilencedik unokájának keresztelőjéről. Elmondása szerint a nagypapa keresztelői igehirdetését hallgatva rájött, hogy „a magyar reformátusok főpapjának” családi ünnepe „a hittel élő magyarság ünnepe is”. Az istentisztelet után Csurka István családjával együtt maga is hivatalos volt Budakeszire, az ifj. Hegedűs Lóránt lakásán megrendezett keresztelői ebédre.
Aki ifj. Hegedűs Lóránt lelkészi hivatalát szándékozik felkeresni, óhatatlanul is szembesül a Pannon Rádió jövő heti műsorával, mely a Szabadság téri református egyházközség épületében a lelkészi hivatal ajtajára van kifüggesztve. Az antiszemita uszításáról elhíresült „médiumról” kizárólag a MIÉP honlapján keresztül lehet bővebben tájékozódni, utca, házszám helyett azonban csak postafiók cím áll rendelkezésünkre. A helyzet ugyanis az, hogy a két intézmény közös ingatlanon helyezkedik el, pontosabban szólva a rádió szerkesztősége az egyházközségtől bérli a Hegedűs püspökével szomszédos lakást.
Majsai Tamás református teológus, történész szerint a protestáns egyházak mindig is szerették magukat politikai tényezőként artikulálni. Egészében véve nem érzi MIÉP-es ízlésvilágúnak a református egyházat. A Hegedűs családdal azonban - mondja Majsai - erős, előretolt szakrális bástyája adódott a MIÉP-nek, így elsősorban a párt akaszkodik rá a reformátusokra és használja ki parazita módon e kapcsolat minden előnyét, nem pedig fordítva. A teológus szerint ugyanakkor semmi rendkívüli nincs abban, hogy a református egyház képviselői politizálnak, feltéve, ha azt a keresztény értékekkel egybevágó szellemiség képviseletében teszik. 
Református körökben otthonosan mozgók állítják: nem egy településén az országnak a Munkáspárttal szimpatizálnak a hívek. Vajnai Attila a Munkáspárt alelnöke egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy református vagy bármilyen hívők velük szimpatizáljanak, bár a pártnak még nincs kifejezetten hívő tagozata. Ő a Kádár szoborral kapcsolatos aláírásgyűjtésnél figyelt fel arra, hogy minden nagyobb egyház hívei támogatták már a kezdeményezést, vagy szervezeti szinten segítik a munkát. Tapasztalatai szerint egyre több hívő ember szimpatizál velük, vesz részt rendezvényeiken, és lép be a pártba.
Az igazi kérdés ezek után az, hogy mitől lesz egy református lelkész pont MIÉP-es. Szűcs Attila teológus a rendszerváltás előtti egyházi miliőből eredezteti a nemzetieskedő, majd később MIÉP-es irányultságú lelkésztípus kialakulását. Tőzsgyökeres kisgazda, antikommunista családból csöppent a bibliai tanulmányok iskolájába, a református teológiára, ahol már első élményei teljesen megdöbbentették. Beszámolója szerint hamisítatlan marxista agymosás zajlott, mely ideológiai gépezet élén nemegyszer teológus professzorok és tanárok álltak. Amellett, hogy a hallgatók egy része megbotránkozással fogadta az új közeget, a lelkészeket is megosztotta a vezetés elvárása. Szűcs úr segédlelkészként is azt tapasztalta, hogy csak a kollaboránsoknak volt előmeneteli lehetősége az egyházon belül, míg az úgynevezett „igazhitűeket” kihelyezték egy „Isten háta mögötti falucskába éhen halni”. Állítása szerint sok nagyszerű lelkész és teológus ekkor keseredett meg, és sírja vissza azóta is azt a Horthy-rendszert, amelyben a nagyegyházak kiemelt szerephez jutottak az élet valamennyi területén. 
Egy korábbi bizalmasa úgy emlékszik vissza id. Hegedűs Lórántra, mint aki annak köszönhette nimbuszát, hogy nem tartozott az akkori kollaboráns vezetőkhöz, és nem csatlakozott a békepapi mozgalomhoz sem. Miután őt is a perifériára szorították, Hidasra került, ahol belevetette magát a dogmatikába, és rengeteget írt. Ekkor fedezték fel a holland reformátusok, akik számára ő volt a vasfüggöny mögötti rendszerrel bátran szemben álló, hős lelkész. Jobboldali beállítottságához nagyban hozzájárult Németh László munkássága, akit a MIÉP szellemi elődjének tekint, illetve a szentendrei házi őrizetben lévő Ravasz László püspökkel való kapcsolata, akihez még teológushallgatóként kötődött. Ravasz a felsőház tagja volt Horthy kormányzósága idején, megszavazta az első és a második zsidótörvényt is, majd a harmadiknál végre felemelte szavát a diszkrimináció ellen. Hegedűs számára Ravasz testesítette meg azt a tiszta, szakrális vezetőt, aki nem állt be a kommunisták mellé, és a Horthy-rendszer nyújtotta szabadságeszményt képviselte a kommunista rendszerhez képest. (Majsai Tamás szerint Ravasz László erőteljesen antiszemita művei a ma élő lelkészi kar jelentős hányadának polcán ott sorakoznak.) Az „eldugott” lelkész a 80-as években került fel Budapestre a Szabadság térre, és ott várta ki a rendszerváltást. Püspöknek és a zsinat lelkészi elnökének ezek után, és az ellenálló ember imidzse miatt választották meg. Az MDF-en belül már ekkor is Csurkával volt jóban, mely kapcsolat révén - többek között - némi pénzt tudott felhajtani egyházának. 
Majsai Tamás úgy látja, hogy a 70-es években a lelkészek nem kis részét vonzotta a kommunista-szocialista szellemiség. Nem különben Hegedűs Lórántot, akinek gondolkozását inkább az úgynevezett nemzeti vagy plebejus kommunista felfogás jellemezte. Az átvilágítás mostani felmelegítése mögött a közvetlen politikai és presztízsharcok mellett az is meghúzódik, hogy például Hegedűs püspök nem tudja elviselni, hogy a pártállami érának voltak olyan egyházi tényezői is, akik nem az ő stílusában voltak messzemenően lojálisak a rendszer iránt. 
Várható, hogy politikai elkötelezettsége - melyről mindenki azt nyilatkozza környezetében, hogy nincs, mivel püspökként nem is lehet - és fia sorozatos bakijai miatt Hegedűst harmadszor már nem fogják megválasztani püspöknek. Ennek elmaradásával kapcsolatban egyebek mellett már - állítólag - Orbán Viktor miniszterelnök is aggodalmát fejezte ki Bölcskei Gusztávnak. 
Ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP alelnöke által írt cikk ügyében azóta egyébként már nyomozás folyik közösség elleni izgatás gyanúja miatt, mivel nemrég a következő sorokat publikálta az Ébresztő című kerületi MIÉP-es lapban: „A galíciai jöttmentek hada… rágták és rágják szét a hont… A Jordán partja mellől… jönnek megint a Duna partjára… még egyet rúgni a magyarba… Rekeszd ki Őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled.” Írásától mind a református zsinat elnöksége, mind a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárai elhatárolódtak. 
Majsai szerint a zsinat elnökségének többségi tagjai a mostani fellépéssel elsősorban pragmatikus politikai lehetőséget aknáztak ki. „A Hegedűs-klán által agresszíven forszírozott átvilágítási ügyben deffenzívába szorult tényezőknek e mostani afférral lehetőségük nyílt offenzívába átcsapni. Ifj. Hegedűs antiszemita és idegengyűlöletet árasztó szellemisége ellen ugyanis már évek óta óvást emelhettek volna. Szinte bármelyik nap. Nagyon-nagy kár, hogy ennek az elvi jelentőségű és önmagában igen fontos állásfoglalásnak a kibocsátására csak tisztázatlan tartalmú és önös színezetű érdekek árnyékában került sor.” - állítja a református teológus, történész.