Papp Levente
Hadművelet a pénzmosás ellen

A terrorizmus elleni harc már elkezdődött, legalábbis a gazdaság színterén. A hét elején George W. Bush elnök azonnali hatállyal befagyasztotta a terroristagyanús egyének, illetve szervezetek bankszámláit. Bush elnök eddig szokatlan határozottsággal szólt, gyakorlatilag felszólított minden pénzintézetet a világon, hogy vagy követi az USA példáját és minden terroristagyanús számlát befagyaszt, vagy a jövőben semmilyen tevékenységet nem folytathat az Egyesült Államokban.

A pénzed csak az adataiddal együtt kell Fotó: Somorjai L.

„Aki a terroristákkal üzletel, az nem üzletelhet az Egyesült Államokkal” - hangzott a drákói intézkedés. A totális háború a terrorizmus ellen ezzel veszi kezdetét, mivel így kívánják anyagilag ellehetetleníteni a terroristacsoportokat, s ez nyilvánvalóan csak abban az esetben érheti el a célját, ha a glóbusz valamennyi pénzintézete csatlakozik a felhíváshoz. Bush a pénzmosás elleni hadműveletben látja a terroristák ellehetetlenítésének egyik fontos eszközét, és ebben világméretű összefogást szorgalmaz. Együtt kíván működni az ENSZ-szel, a G8 nagyhatalmakkal a terrorista pénzügyi források betömésében. Felszólítást intézett egyúttal minden „civilizált” nemzet kormányához, hogy a pénzügyi törvények megváltoztatásával vegyen üldözőbe minden pénzalapot, ami a terrorizmust táplálhatja.
Hazánk is kapott felszólítást a pénzmosás erőteljes korlátozására, annál is inkább, mivel Magyarország szerepel az OECD feketelistáján, mint olyan ország, ahol nem tesznek meg mindent a pénzmosások leleplezése és megakadályozása érdekében. Magyar bankok nagy valószínűséggel nem álltak a legutóbbi terrorakciók mögött, de óvatos becslések szerint hazánkban évente 50 millió dollárt mosnak tisztára a bankokon keresztül különböző alvilági szervezetek. A csorbát kiköszörülendő, ősszel tárgyalja a parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint 2002-től megszűnnek a bemutatóra szóló értékpapírok, és ezentúl mindenki csak neve és adatai megjelölésével forgathat pénzt a bankokban. Az unióban és az egész fejlett világban egyébként ez a gyakorlat érvényesül. A bankok az „ismerd meg ügyfeled” elv jegyében minden új számlatulajdonost nyilatkozatra kötelezhetnek pénzének forrásáról, illetve arról, hogy az elhelyezett összeg a saját vagy más tulajdona-e.
A most átalakuló globális pénzügyi rendszer részleteiben még nem ismeretes, a személyiségi jogok csorbulása, a kontroll erősödésének lehetősége azonban felvetődik. Annak a 27 magánszemélynek, szervezeteknek, köztük három csoportnak és egy vállalatnak a bankszámláját ugyanis úgy zárolták egyik napról a másikra, hogy nem volt bizonyíték arról, hogy közük lenne a terrorizmushoz. Felvetődik a kérdés, mi alapján bizonyítható egy számlatulajdonosra a terrorizmus vádja. 
Milyen módszerekkel szűrhető ki a számlatulajdonosok közül a tényleges bűnöző úgy, hogy a vizsgálatok során nem sérülnek a személyiségi jogok? S ha sikerül is egy működőképes metódust kialakítani, nem kapnak-e „vérszemet” a kormányok arra, hogy más apropóból, például adóbehajtás, vagyonbevallás, stb. témájában is bármikor átvizsgálják a polgárokat?
A nemzetközi bankhálózat mellett az internet segítette a terrorszervezetek nemzetek feletti kommunikációját. A parancsok és információk kódolt internet fájlokon keresztül szinte korlátlan mértékben és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül áramolhattak a világhálón. Az internetkávézók a terroristák fő gyülekezőhelyei voltak, még repülőjegyeiket is innen rendelték meg. Következik a világháló zárolása?