Megszoktuk, hogy a sikeres rajzfilmeket ugyanúgy folytatásaik követik, mint az élőszereplős szuperprodukciókat. Ez történt az Oroszlánkirállyal, majd a Toy Storyval is. Az Egyiptom hercege után pedig a Dreamworks-műhely készítette el az eleve csak videón hozzáférhető „József, az álmok királyá”-t. A film minden tekintetben szerényebb kivitelű elődjénél, ám korlátlanul családbarát alkotás, ami talán ráirányíthatja a kisiskolás nemzedék figyelmét az eredeti bibliai történetre, amelyet ez esetben szorosabban követ a forgatókönyv.
Pálfy Gyula
Mivel a film épphogy meghaladja az egy órát, a cselekmény szükségképpen vázlatosabb, de így is gyakran találkozunk szépen kidolgozott részletekkel. Említést érdemel például a „nagyobb fiúk” ábrázolása, legfőképpen az irigység és a keserűség természetrajza - ez pedig további tanulságos otthoni beszélgetéseknek nyújthat képi szöveggyűjteményt. Kár, hogy a képi világ csak József nevezetes álmaiban igazán látványos, ott viszont eredeti jelképjátékokat látni a kalászok és a hét-hét esztendő megjelenítésében. Az alkotás legszebb és valóban maradandó részlete József fogsága az egyiptomi tömlöcben. A látszat szerint magára hagyott félig gyerek ifjú itt válik azzá a hit emberévé, aki bölcs meglátásainak gyümölcseként Egyiptom második emberévé emelkedik. A legsötétebb veremben is megmaradó, majd ott egyre megerősödő reményt egy elszáradt ág kis zöld hajtása képviseli. Ezt a palántát ápolja-óvja a filmbeli József nagy gonddal, míg a növény fává növekedik, a megvetett héber fogoly előtt pedig megnyílik az út, hogy eredeti küldetését beteljesíthesse.