Több mint egy héttel a terrortámadás és a piac reagálása után még mindig bizonytalan a világgazdaság sorsa. A hivatalnokok hivatalból is bizakodóan nyilatkoznak, az elemzők véleménye azonban megoszlik: nagy kérdés mindenki előtt, hogy milyen következményekkel jár a terrortámadás, illetve milyen válaszlépésekre szánja el magát a sértett fél, az USA.
A választ ma még senki sem tudja, de annyi bizonyos, hogy nem tört ki pánik a tőzsdéken.
Az amerikai tőzsdék megmentésére összefogtak a legjelentősebb jegybankok: a Fed, a japán és az Európai Központi Bank (EKB) egyaránt kamatot csökkentett. Az értékpapírpiacok viszonylagos megnyugvása ellenére vezető amerikai közgazdászok továbbra is tartanak az amerikai recesszió fenyegető rémétől, amit az is jelez, hogy lapzártánk után valószínűleg egy újabb válságtanácskozásra az amerikai törvényhozásba várják számos vezető amerikai közgazdász mellett Alan Greenspant, a Fed elnökét, Lawrence Lindsey fehérházi gazdasági tanácsadót, sőt a Clinton-kormányzat volt zseniális pénzügyminiszterét Robert Rubint is.
A probléma a terrortámadá-sok időzítésével az, hogy az amerikai gazdasági növekedés már a csapások előtt is lassulóban volt, most pedig általános a félelem a tekintetben, hogy az események és egy elhúzódó katonai akció a prognosztizálható magas olajárakkal a gazdasági növekedés visszaesésébe lökheti a pengeélen táncoló amerikai gazdaságot. (Ezt a félelmet az OECD legfrissebb jelentése csak tovább erősíti: a szervezethez tartozó 30 ország GDP-je csupán 1,2 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest.)
A terror által leginkább érintett szektorok: a légitársaságok és a biztosító cégek. A legnagyobb amerikai (és európai) légi utasszállító cég papírjai drasztikusan estek a tőzsdéken, tízezres nagyságrendben ígértek elbocsátásokat, és milliárdos veszteségekről számoltak be.
„Szárazon tartjuk a puskaport, de különösebb intézkedésre nincsen szükség” - mondta Terták Elemér, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára a költségvetési és pénzügyi bizottság előtt. A magyar gazdasági szakintézmények árgus szemekkel figyelik az eseményeket, s abban megegyeznek, hogy ma még minden szcenárió elképzelhető, pánikra nincs ok, figyelemre és óvatosságra annál inkább. A magyar gazdaságra nézve a legnagyobb kockázat az olajárak emelkedésében van, hiszen Közel-Keleten vannak a legnagyobb források, és itt a legvalószínűbb az USA válaszlépése. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerint fel kell készülni arra, hogy hosszú hónapokon keresztül 30 dollár körül (inkább felette) mozog majd az olajár. A főtitkár felhívta a Hetek olvasóinak a figyelmét arra, hogy Magyarországot külső sokk fogja érni. Az óriási kérdés az, hogy ez milyen tartós és milyen mély lesz. Emlékeztetett arra, hogy az öbölháború is egy erős külső sokkot okozott, ami jócskán hozzájárult a már meglévő belső gondokhoz. Számolni kell azzal is - tette hozzá -, hogy várhatóan csökkenni fog a pénzügyi befektetések intenzitása, és visszaeshet a működő tőke beáramlása is.
Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara főtitkára megerősítette, hogy ugyan maradnak az amerikai vállalatok, de a közeljövőben minden bizonnyal vissza fog esni a külföldi tőke beáramlása, ezért „nem ülhetünk a babérjainkon - mondta a bizottság ülésén -, a kormánynak intézkedési csomagot kell készítenie, annak érdekében, hogy továbbra is vonzó maradjon az ország”.