Király Sándor
Agresszivitás az utakon Úgy vezetsz, ahogy élsz
Sokunkkal előfordult már, hogy a sebességhatárokat betartva autóztunk, de a mögöttünk haladó fényszóró villogtatással és a követési távolság be nem tartásával szinte „leradírozott” az útról. Sajnos a társadalmi problémák jó része a közlekedésben csapódik le, emiatt sokaknak stressz és nem örömforrás az autóvezetés. Az agresszív vezető szándékosan veszélyhelyzetet teremt, és a legkisebb vélt vagy valós sérelemért azonnal revansot vesz. Erről a témáról beszélgettem Dr. Holló Péterrel, a Közlekedéstudományi Intézet Rt. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatának vezetőjével.
Dr. Holló Péter- Mik azok a tényezők amelyek elősegítik a közúti agresszivitást?
- A fejlett motorizációjú országokhoz képest legalább 15-20 esztendő a lemaradásunk a közlekedés minden területén, de még több a skandináv országokhoz, és főleg Angliához képest. A német autósok sem „angyalok”, de ott nem jellemzően fordul elő, hogy az autópálya belső sávjában 250 km/órás sebességgel közlekedő Porsche visszaélve erőfölényével, veszélyeztessen egy lassabban haladót. Az más kérdés, hogy a német rendőrök szigorúan büntetik a kis követési távolságot. Az agresszivitás másik oka lehet az emberek rossz időgazdálkodása, a legtöbben a közlekedésben akarják az időhiányukat bepótolni. Egy EU-statisztika kimutatta, hogy a halálos közlekedési balesetek egy harmada gyorshajtás miatt történik, ha pedig 5km/órával sikerülne az átlagsebességet csökkenteni, akkor csak az EU tagállamaiban évente tizenegyezer emberrel több élhetne.
- Létezik-e egészséges agresszivitás?
- Ha csúcsforgalmi időszakban valaki szeretne besorolni egy hoszszan araszoló kocsisorba, ezt jóformán csak úgy teheti meg, hogy autója óvatos „begurításával” jelzést ad a közlekedés többi résztvevőjének. Ezt nem nevezném agresszivitásnak, hanem talpraesettségnek, egyébként ott állhatna estig a kereszteződésben. Megint csak visszautalnék Nyugat-Európára ahol jól működik az úgynevezett „cipzárelv” vagyis beengednek maguk elé egy autóst, de nem tízet-húszat!
- Ön szerint a hazánkban idén bevezetett közlekedési büntetőpontrendszer kellő visszatartó hatással van-e a szabályok durva megsértőire?
- Tudni kell, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a büntetőpontrendszert eléggé „felpuhították”. Például a tilosba hajtást - amely emberek életét veszélyezteti - egy ponttal büntetik. Ez a szabálysértés két éven belül még tizenhétszer megismételhető, és csak utána veszik el a jogosítványt. Amerikában börtönbüntetést kap az engedély nélküli vezető, nálunk egy pontot, ami nevetséges. Amíg ilyen alacsonyak lesznek a pontszámok, a visszatartó erő igen csekély. Mindig lesznek olyanok, akik fittyet hánynak a közlekedési szabályokra, főleg ha ezt anyagilag is megengedhetik maguknak.
- Elég érett egy 17 éves fiatal, hogy jogosítványt szerezzen?
- Ez eléggé vitatott kérdés, mindannyian tudjuk, hogy ez a korosztály vállalja vezetés közben a legtöbb kockázatot, számukra a vezetés egy kaland, és szeretnek barátnőjük előtt „villogni”. Ugyanakkor ügyesebbek az idős vezetőknél, reflexeik frissebbek, és a statisztikák szerint nem okoznak több balesetet. Egyébként az utakon sok infantilis ember vezet, akiknek kicsi a toleranciaszintjük.
- Hogyan lehetne visszaszorítani a közúti agresszivizmust?
- Szükség lenne például arra is, hogy a közlekedési partnerek felé való érzelmi viszonyulásokat a gépjárművezető-képzésben is oktassák. Hogy az élet más területein elszenvedett sérelmekért ne a közlekedésben vegyenek elégtételt. Az autót ne fegyverként használják (mert ölni is lehet vele) mások megalázására és kioktatására, hanem arra, amiért feltalálták: kulturált közlekedésre!
