Világszerte pánik tört ki a pénzügyi piacokon az Egyesült Államokat ért terrortámadás-sorozat pillanataiban. A befektetők mindenáron igyekeztek részvényeiktől és dollárjaiktól megszabadulni, a pénzek a tartaléknak tekintett arany- és államkötvény-vásárlásokba vándoroltak. Néhány óra alatt a pánikszerű vásárlások következtében, felfüggesztésig több mint 5 dollárral drágult a Brent olaj jegyzése Londonban, és a valamennyi tőzsdén jegyzett fém ára is jelentősen emelkedett. Az amerikai piacok a CNN legfrissebb értesülése szerint várhatóan hétfőig zárva tartanak, amire nem volt példa a 33-as gazdasági válság óta.
Mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind a G7-ek jegybankjai arról biztosították a pénzügyi piacok szereplőit, hogy készek a pénzügyi piacok működéséhez szükséges likviditás biztosítására. Az eddig napvilágot látott elemzések meglehetősen vegyes képet mutatnak, az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a hónapok óta lassuló amerikai gazdaság év végi-jövő év eleji élénkülésébe vetett hit megrendült. Ennek oka elsősorban a fogyasztói bizalom megrendülése, és az ennek következtében várhatóan bekövetkező fogyasztási szerkezetváltozás, ami a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésében nyilvánulhat meg.
A mélyrepülésben 8-15 százalékkal estek a tőzsdeindexek, a japán Nikkei és a hongkongi Hang Seng-index egyaránt tízezer pont alá süllyedt, előbbinél ez 18 éves mélypontot jelent. A BUX közel 10 százalékos zuhanás után 5748 pontig süllyedt, a hazai index utoljára 1999 tavaszán járt ebben a mélységben.
A legnagyobb, 20 százalékot meghaladó esést a biztosítók papírjai könyvelhették el, mivel szakértők szerint a terrortámadások okozta károk miatti kárigény elérheti akár a 15 milliárd dollárt is, ami példa nélkül áll a történelemben. Zuhantak a légitársaságok részvényei is, a légiforgalmi káosz miatti bevételkiesésnek és a repülési kedv várható visszaesésének következtében.