Az elmúlt héten ismét nagy érdeklődés kísérte az egy hétig tartó zsidó kulturális rendezvénysorozatot, a Zsidó Nyári Fesztivált. A program részeként a Herzl téren a Magyar Zsidó Könyvnapokon klezmerzenekarok, író-olvasó találkozók szórakoztatták az érdeklődőket. Ez évben - a kiadók és forgalmazók egybehangzó állítása szerint - kevés új könyv látott napvilágot, azonban elmondásuk szerint az év vége még tartogat meglepetéseket. A korábban megjelent kötetekkel együtt a kínálat így is gazdagnak volt mondható, és igazi könyvcsemegékből válogathattunk.
A bibliai, valamint pszichológiai témájú könyvek mellett változatlanul bestseller Gordon Thomas: Moszad - A titkosszolgálat története című írása, amely Moszad-ügynökökkel, informátorokkal és mesterkémekkel készült kuriózum számba menő interjúkat tár az olvasó elé. Sokan olvassák Chaim Potok munkáit, melyek közül két kötetet újra kiadtak az Ulpius-ház Kiadó gondozásában, valamint 2001-es újdonság a Fények könyve - a Chaim Potok életműsorozat IV. része. Ebben a szerző két rabbinövendék sorsán keresztül, filozofikus bölcsességgel mesél háborúról, férfivá érésről, házasságról, egyetemes és egyéni felelősségvállalásról.
Megjelent a Makkabi Kiadónál a pesti ügyvéd, „félhumorista” Ungár Richárd második könyve, A Schwarcz-család. A humoros kisregény és kiegészítése, az „Amerikai útinapló” egészen különleges szórakozást ígér az olvasóknak. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg Charles Fenyvesi két regénye: „Mikor kerek volt a világ”, valamint „Mikor az angyalok becsapták a világot”. Az utóbbi kötet alcíme: „Akik zsidókat mentettek a háborús Magyarországon”. A főcím kicsit megtévesztő lehet, mert Fenyvesi az angyalok kifejezést olyan emberekre használja, akik belső meggyőződésből, életüket kockáztatva siettek zsidó felebarátaik megmentésére. A Könyvnapokon a megvásárolt példányok dedikációjára is volt lehetőség.
Hiánypótló kiadvány jelent meg a Szombatnál Minarik, Sonnenschein és a többiek… címmel, mely a folyóirat 1998-ban megtartott Zsidó sorsok magyar filmen című szimpóziumáról ad összefoglalót. A kötet előszavát Jancsó Miklós írta, a szerzők között találhatjuk többek között Heller Ágnes filozófust, Götz Eszter filmtörténészt, Halász Tamás kritikust, Csepeli György szociálpszichológust és dr. Stark András pszichiátert. Az írások rendhagyó filmtörténettel, az alkotások sajátos megközelítésével gondolkodtatják el a mozifilmek iránt érdeklődő olvasót. A CET Belvárosi Kiadó ez alkalomból rendkívül szép, lebilincselő kötetekkel ajándékozta meg a könyvbarátokat. Az új kötetek között több életrajzi regényt találunk, ezek közül kiemelkedő alkotás Pauk Anna Az 12539-es számú fogoly című elbeszélése, melynek alcíme Birkenau-Auschwitz-Sömmerda 1944-1945. Az írónő megindító, harmonikus személyiségével, páratlan látásmóddal és mértéktartással örökíti meg a túlélő élményeit, amely mentes a kesernyés indulatoktól. A holokauszt témában vigasztaló és életigenlő ez a mű.
Bibliaolvasók örömére, elmélkedésre, más fordításokkal való összehasonlításra inspirál Kádár András Áriel Énekek Éneke című fordítása. A szerző a könyv elején bevezeti olvasóit a fordítás etimológiai részleteibe, valamint fonetikus átírása segíti az eredeti héber szöveg olvasását. Íme, egy kis ízelítő a szerelmes énekek soraiból: „Mátkám a kertjébe ment, fűszerágyások közé, hogy kertekbe térve, liliomot tépne. Mátkám enyém - én az övé: liliomrét pásztoráé. Szép vagy jegyesem, mint Tircza, gyönyörű, mint Jeruzsálem, s félelmetes, mint zászlós hadiszemle.”