Hetek-összeállítás
Minihadjárat az orvlövészek ellen
Az intifáda 11 hónapos történetében először fordult elő, hogy az izraeli hadsereg egy napnál hosszabb időre bevonult palesztin igazgatás alatt álló területekre. A Jeruzsálem és Betlehem között fekvő Beit Dzsalla városa hónapok óta a palesztin mesterlövészek búvóhelye, ahonnan a legdélibb jeruzsálemi zsidó városnegyedet, Gilót lőtték rendszeresen. A negyedben van olyan utca, ahol a legtöbb lakásba már csapódott golyó az intifáda kezdete óta. A bevonulás előtti napon Ramallahban két izraeli rakéta csapódott be a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű terrorszervezet vezetőjének irodájába.
Izraeli tank a Beit Dzsallából való kivonulás után. Csendrendelet Fotó: ReutersA „Biztonságos Otthon” fedőnevű hadművelet célja a Beit Dzsallából Jeruzsálemet ért támadások megfékezése volt. A zömében keresztény arabok lakta városból az utóbbi hetekben nemcsak mesterlövészek vették célba az 1967-es háború után felépített Gilo-negyed házait, hanem több ízben aknalövedékek is célba találtak. A Palesztin Hatóság információs minisztere, Jasszer Abed Rabbo azzal vádolta az izraeli kormányt, hogy a bevonulással a „háború előtt egyengeti az utat”. A katonai akció vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a cél az erőszak megelőzése volt, és a gyakorlatilag üres városrészek elfoglalása során a terroristák által fedezéknek használt civil lakosságot nem érte bántódás. Jasszer Arafat ugyan a bevonulást követően elrendelte a Beit Dzsallából kiinduló támadások leállítását, a tűzszünet azonban csak a településre vonatkozott. A néhány kilométerre délre fekvő Betlehemből viszont folytatódtak a lövöldözések, amellyel nemzetközi megfigyelők szerint a palesztin vezető azt igyekszik elérni, hogy „becsalogassa” Saront a városba. Arafat arra számíthat, hogy a Jeruzsálem után legfontosabb szentföldi keresztény helyszínnek számító Betlehem izraeli elfoglalása olyan erőteljes nemzetközi tiltakozást vált ki, amely révén megvalósulhat régi célkitűzése, a többnemzetiségű békefenntartók bevonása a kétoldalú palesztin-izraeli konfliktusba.
Simon Peresz izraeli külügyminiszter ellenezte a katonai akciót, és újra azt kérte Ariel Saron miniszterelnöktől, hogy állítsa meg a tankokat, míg megpróbál egyezkedni Jasszer Arafattal. Peresz kérését ezúttal az izraeli biztonsági kabinet leszavazta, így a külügyminiszter már csak kész helyzetről tudta tájékoztatni a külföldi vezetőket. Ezúttal először nem amerikai, hanem elsősorban európai közvetítéssel jött létre a minitűzszünet, amely nyomán 48 óra elteltével az izraeli harckocsik kivonultak az arab városból. A válság legújabb fejleményeit a szomszédos arab országokban is aggodalommal követik. A héten az egyiptomi hadsereg nagyszabású hadgyakorlatba kezdett az Izraellel határos Sínai-félszigeten. A Jerusalem Post című lap értesülése szerint a hadgyakorlaton az egyiptomi légierő, gyalogos és harckocsis hadosztályok, valamint műszaki alakulatok vesznek részt.
A hallgatag terrorista
Musztafa Zibri (népszerűbb, mozgalmi nevén Abu Ali Musztafa) a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (NFPF) vezetőjeként, Izrael létének hajthatatlan ellenségeként számos bombatámadás és terrorcselekmény kitervelője és végrehajtója volt.
Abu Ali Musztafa, aki soha nem ismerte el Izraelt. 200 méterre dolgozott Arafattól Fotó: Reuters1938-ban született Arrabe faluban, és családjával 1950-ben költözött Jordániába. Radikális baloldali nézetei révén került kapcsolatba George Habashsal, az NFPF görög-ortodox vezetőjével, akinek 1960 óta jobbkeze volt. Tevékenységük eredményeként a hetvenes évek elején az NFPF a legjelentősebb palesztin terrorszervezetnek számított.
1999 szeptemberében Zibri Ehud Barak akkori miniszterelnök engedélyével visszatért Gázába, miután ígéretet tett rá, hogy felhagy a terrorizmussal. Ideológiai okokból nem adott egy interjút sem az izraeli médiának. Az izraeli hadsereg közleménye szerint Zibri soha nem hagyott fel a békefolyamat támadásával és minden alkalmat felhasznált, hogy az Izrael elleni fegyveres harc folytatására uszítson. Az izraeli védelmi erők meggyőződése, hogy az erőszak kitörésekor Zibri elkezdte az NFPF titkos katonai egységeinek megerősítését Gázában, és parancsnokaikat támadások végrehajtására képezte. Az NFPF több látványos, ám szerencsés módon vértelen bombamerényletet hajtott végre a zöld vonalon belül, legfőképpen Jeruzsálemben. Ezek között a legutolsó a múlt héten volt Jeruzsálem óvárosában, amikor egy kisebb bomba semmilyen kárt nem okozva robbant fel, egy másik, autóba rejtett szerkezet pedig egyáltalán nem robbant fel.
Biztonsági források szerint az autóba rejtett bombák gyakorlatát Zibri vezette be azzal a céllal, hogy növelje az áldozatok számát. Ugyancsak felállított egy izraeli iratokkal rendelkező jeruzsálemi lakosokból álló kollaboráns hálózatot, melynek tagjai szabadon közlekedhettek a városban, megkönnyítve a merényletek lehetséges célpontjainak kiválasztását. Amikor megölték, Zibri éppen a közeljövőben végrehajtandó nagyobb szabású bombatámadások kitervelésén dolgozott.
