A tavalyihoz hasonlóan az idén is sarokba lettek szorítva az érdekképviseletek, legalábbis az időtényezőt figyelembe véve. Szeptember 10-ig kell ugyanis megállapodni a feleknek a jövő évi minimálbért illetően: a kormány 50, a szakszervezetek több mint 57, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pedig 46 ezer forintos minimálbért tud elfogadni. Ha nem sikerül megegyezniük, a kormány álláspontja lesz a nyertes.
Ma már egyre jobban látszik az idén drasztikusan megemelt minimálbérnek a versenyszférára gyakorolt hatása. Azzal mindenki egyetért, hogy a lehetetlenül alacsony bérek felfelé araszoljanak, az emelés mértékét azonban sokan bírálják. Az MGYOSZ felméréséből kiderül, hogy a tagvállalatok 20 százalékánál létszámleépítéseket, kényszerű átcsoportosításokat, vállalaton belüli bérfeszültségeket okozott a 40 ezer forintra emelt minimálbér. A versenyszférára közel 120 milliárd forint többletteher hárult a béremelés miatt.
A leginkább érintett könynyűiparban több helyen viszszaesett a termelékenység, mert annyira erős volt a vállalatokon belüli bérfeszültség. A dolgozók többnyire nem kaptak kézhez több pénzt, mert papíron átcsoportosították, átcímkézték a különböző pótlékokat. A kormány gyakorlatilag belekényszerítette a cégeket a csalásokba - hangzott el az MGYOSZ sajtótájékoztatóján. Ha jövőre a kormány által javasolt 50 ezer forintos minimálbér valósul meg hathatós kompenzációk nélkül, már nem tudják „kicselezni” a következményeket a cégek, és az idén is meglévő, de ilyen módon elrejtett gondok nyíltan, látványosan fognak jelentkezni - figyelmeztettek a szövetség vezetői.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke kifejtette, hogy a szövetség 46 ezer forintot tartana megvalósíthatónak 2 százalékos tb-járulékcsökkentés és az egészségügyi hozzájárulás (részbeni vagy teljes) eltörlése mellett. Szükségesnek tartják egy tízmilliárdnyi keret létrehozását is, amelyből a nehéz helyzetbe jutott vállalatok kapnának segítséget.