Vissza a tartalomjegyzékhez

Ignácz Valéria
Széchenyi Terv: a mindent megoldó képlet

A héten a nagyközönség is megismerhette azoknak a vállalkozóknak a névsorát, akik első körben nyertek pénzt a Széchenyi Tervből. A Gazdasági Minisztérium honlapján () olvasható a teljes lista, amelyből kiderül, hogy jelentős támogatásokat - a korábbi évek szokásainak megfelelően - multinacionális vállalatok nyertek, míg kis és közepes cégeknek néhány milliós, illetve százezres tétellel kellett beérniük. 

A Széchenyi Terv erőteljes propagálását fizetett hirdetések formájában is megtapasztalhatta az utca embere. A napokban botrányt váltott ki, hogy a hirdetésekben szereplő személyek egy része nem igényelt és nem is nyert pénzt a Széchenyi Tervből, és sikeres vállalkozását nem a kormányzati erőforrásoknak köszönhetik, miközben nyilatkozatukat a szerkesztők úgy vágták össze, hogy ők (tudatlanul is) a Széchenyi Tervet dicsérték. A felháborodott nyilatkozók és a meghökkent közönség az ügyet elbagatellizáló „választ” hallhattak a felelős szájából. A dolog pikantériája az is, hogy amint lapunk megtudta, a hirdetéseket nem a Gazdasági Minisztérium rendelte meg, hanem az Országimázs Központ saját elhatározásából lépett a tettek mezejére. 
Megéri? Lapunk által megkeresett gazdaságkutatók nem ítélkeztek egyértelműen a Széchenyi Terv hatásával kapcsolatban, mondván, meg kell várni, amíg lendületbe jön, és működésében is látható. 
„Olyat állítani, hogy a Széchenyi Tervnek fantasztikus gazdasági hatása van, az a valóságtól elrugaszkodott állítás. Sokkal többet beszélnek róla, mint amennyi tartalom van benne - mondta a Hetek kérdésére Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. - Engem az egész egy kígyóra emlékeztet, melyet a Sivatagi show című filmben láttam. Ez a kígyó hallatlanul nagy mozgást végzett, miközben állandóan rémisztgette a környezetét, mintha egy veszélyes, nagy mérges kígyó lenne. Úgy tett, mintha… Nos, a Széchenyi Terv is úgy tesz, mintha… A tények arról beszélnek - folytatta -, hogy az idei évre tervezett beruházási ráta nem fog teljesülni, ha a 11 százalékos terv helyett 7,5 százalék teljesül, az már jónak mondható. Az első negyedévi beruházási adat az elmúlt évek legrosszabb adata volt, és sehol nem jelentek meg a Széchenyi Terv pénzei. A másik része a dolognak az, hogy a most nyilvánosságra került lista azt tanúsítja, hogy a nagy, főként multinacionális cégek 100 milliós nagyságrendű támogatást kaptak (például a Nokia 200, vagy a Sony 100 milliót), a kis cégeknek pedig a néhány százezres, vagy milliós támogatással kellett beérniük, pedig egyik prioritásként a kis- és közepes vállalatok segítése, támogatása szerepelt a tervben. Tehát a Széchenyi Tervtől nem fognak a mennybe menni a vállalkozók” - mondta Petschnig Mária Zita. Egyébként a kormányhoz közeli önkormányzatokat most is jobban preferálták, mint a nem kormányközelieket. Sokféle címen, sokféle összeggel, de kiemelten szerepelnek a kedvezményezettek között. Tehát eltúlzott az a propaganda, amit a Széchenyi Terv köré fontak, a valóságos, tényleges folyamatokhoz képest. Ma a Széchenyi Terv egy jó hivatkozási alappá, mindent megoldó képletté vált.